Török művészet
Ebben a cikkben a Török művészet lenyűgöző világát és az azt körülvevő dimenziókat fedezzük fel. Kezdetétől a mai hatásig elmerülünk egy olyan utazásban, amely elvezet bennünket annak sokrétű oldalának és lehetséges értelmezésének felfedezéséhez. A Török művészet egy olyan téma, amely a történelem során sok ember érdeklődését felkeltette, és ebben a cikkben megpróbálunk rávilágítani a rejtelmeire és megfejteni a lehetséges jelentéseit. Készülj fel, hogy belépj egy meglepetésekkel és felfedezésekkel teli univerzumba, miközben együtt fedezzük fel mindazt, amit a Török művészet kínál. Ne hagyd ki!
A török művészet megnevezés alatt az Európától Kínáig élő török nyelvű népek iszlám előtti és utáni művészetét értjük. Szűkebb értelemben a kisázsiai és európai törökség művészetét jelenti, amit két török nép, a szeldzsuk és az oszmán-török hozott létre. Ez a cikk a tágabb értelemben vett török művészettel foglalkozik, lásd még: Törökország művészete.
Belső-ázsiai törökök
Szeldzsuk törökök
Oszmán-törökök
Bővebben: oszmán művészet A török építészet formavilágának alapjai a nép ősi nomád életmódjára vezethetők vissza. Ezeket a motívumokat is felhasználta a perzsa, görög, római, örmény és bizánci hatásokat mutató szeldzsuk építészet, mely főképpen medreszéiről (iskola), karavánszerájairól és türbéiről nevezetes. Az oszmán építészet monumentális jellegét a leghíresebb török építész, Szinán munkáiban is felfedezhetjük. A legjellemzőbb oszmán épületek az impozáns mecsetek, mint például az Edirnei Szelim-mecset vagy az isztambuli Kék mecset, illetve a pompázatos szultáni és főúri paloták. A modern török építészetre a 18. illetve 19. században virágzó török barokk és oszmán Art-Noveau stílusok is hatást gyakoroltak. A 20. század elején a nemzeti érzelmek feltámadása hozta létre a monumentális nacionalista építészetet, melynek gyökerei a klasszikus oszmán építészetig nyúlnak vissza. Az 1930-as évekre a funkcionalista, eklektikusságot mellőző építészet volt a jellemző, ahogy azt Ankara számos épülete is jól mutatja. Később számos irányzat jött létre, mint például a Sedad Hakki Eldem, illetve a német Paul Bonatz nevével fémjelzett „második nacionalista építészet”, vagy a hatvanas években népszerű újregionalizmus.
Jegyzetek
- ↑ Művészeti lexikon, szerk. ZÁDOR- Anna - GENTHON István, Bp., Akadémiai Kiadó, 1968, p 575.
- ↑ Architecture (angol nyelven). All About Turkey. (Hozzáférés: 2008. május 4.)
- ↑ Yücel, Atilla (1983). „Contemporary Turkish Architecture” (angol nyelven) (PDF). MIMAR, Singapore 10 (Architecture in Development), 58-68. o, Kiadó: Concept Media Ltd. . (Hozzáférés: 2008. május 6.)