Tardosi vörösmárvány
Ebben a cikkben elmélyülünk a Tardosi vörösmárvány izgalmas világában, feltárva annak különböző oldalait, jelentését és a mai társadalomra gyakorolt hatásait. A Tardosi vörösmárvány ma széles körben vitatott és nagyon aktuális téma, vitát és érdeklődést vált ki mind a szakértők, mind a nagyközönség körében. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül igyekszünk megvilágítani a Tardosi vörösmárvány legfontosabb aspektusait, lehetővé téve az olvasó számára, hogy mélyebb és átfogóbb ismereteket szerezzen erről a lenyűgöző témáról. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezés és elmélkedés útján, ahol együtt fedezzük fel a Tardosi vörösmárvány jelentését és fontosságát életünkben.
A tardosi márvány a Komárom-Esztergom vármegyei Tardos határában bányászott nyersanyag, amely tulajdonképpen átalakult mészkő, erős vastartalommal és nem igazi márvány. Kialakulása a földtörténeti ókor- és középkor határára, azaz körülbelül 200 millió évvel ezelőttre vezethető vissza. Keletkezéséhez hozzájárult, hogy a mészkövet a földtörténeti folyamatokban magas nyomás és magas hőmérséklet érte, miáltal a kőzet részecskéi átkristályosodtak, és tömör felületek alakultak ki, melyek változatos mintákat alkotnak. A tardosi márvány vörös színét a vas-oxidtól kapja, mely az itteni kőzetekben hol vastagabb, hol vékonyabb rétegekben lelhető fel.
Tardos környékét a Gerecse jura korban kialakult mészkőhegyei alkotják. Az itteni „márvány” évezredek óta fontos építőanyag, melyet régészeti leletek is bizonyítanak. Itt már a Római Birodalom idején is bányászták és használták e követ.
További információk
Motil László: A tardosi (gerecsei) kőfejtés történeti emlékei. Helytörténeti Füzetek 4, Tardos Községi Önkormányzat, 2004.
Babinszki Edit: A "gerecsei vörös márvány" Archiválva 2020. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben. Természet Világa, 2015/12.
Budai Tamás (szerk.): A Gerecse hegység földtana. Budapest, 2018.