Tavda
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tavda hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. A Tavda az elmúlt években érdekes és vitatéma lett, ellentmondó véleményeket generálva és különféle reakciókat váltva ki a közvéleményben. Mélyreható elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Tavda hogyan hatott a kultúrára, a gazdaságra, a politikára és más releváns területekre. Ezenkívül megvitatjuk a Tavda rövid és hosszú távú hatásait, valamint a lehetséges jövőbeli kilátásokat. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és részletes képet adjon a Tavda-ről, kiemelve annak jelentőségét a mai társadalomban.
| Tavda | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 719 km |
| Vízhozam | 462 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 88 100 km² |
| Forrás | Középső-Urál, a Lozva és a Szoszva találkozása |
 é. sz. 59° 32′ 59″, k. h. 62° 20′ 04″ | |
| Torkolat | Tobol |
| é. sz. 57° 48′ 00″, k. h. 67° 15′ 26″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Tobol vízgyűjtője | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tavda témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Tavda (oroszul: Тавда) folyó Nyugat-Szibériában, Oroszország Szverdlovszki- és Tyumenyi területén. Az Ob vízrendszeréhez tartozik, a Tobol bal oldali mellékfolyója.
Földrajz
Hossza: 719 km; vízgyűjtő területe: 88 100 km²; évi közepes vízhozama: 462 m³/s, Tavda városnál (a torkolattól 237 km-re) – 450 m³/s.
A Tavda a Középső-Urál keleti lejtőjénél, a Lozva és a Szoszva egyesülésével keletkezik; innen északkeleti irányban halad, majd medre éles kanyarulattal délkelet felé fordul. A Nyugat-szibériai-alföld mocsaras területein folyik keresztül. November elejétől április végéig befagy. Jelentősebb, bal oldali mellékfolyói a Pelim és a Csornaja.
A folyó teljes hosszában hajózható. A partjaira épült legnagyobb település, Tavda város a Szverdlovszki terület keleti szélénél fekszik, folyami kikötő.
Források
- Nagy szovjet enciklopédia (orosz nyelven). Hozzáférés ideje: 2010. július 12.
