Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Teleki-ház (Marosvásárhely) témáját, elemezve annak eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és a mai relevanciáját. A Teleki-ház (Marosvásárhely) már évek óta érdekelt, és jelentősége az idők során változott. Történelmi kutatások és jelenlegi elemzések kombinációján keresztül megvizsgáljuk, hogy a Teleki-ház (Marosvásárhely) hogyan befolyásolta az élet különböző területeit, és mennyire releváns ma is. Ezenkívül foglalkozunk a Teleki-ház (Marosvásárhely) körül létező különféle nézőpontokkal és véleményekkel, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító jövőképet nyújtsunk a témában. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és felfedező útra a Teleki-ház (Marosvásárhely)-ről!
Teleki-ház | |
A Teleki-ház a Bernády-szoborral | |
Település | Marosvásárhely |
Cím | Piața Bernády 2 |
Építési adatok | |
Építés éve | 1797–1803 |
Építési stílus | barokk |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | ház |
LMI-kód | MS-II-m-A-15477 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 32′ 47″, k. h. 24° 33′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 47″, k. h. 24° 33′ 54″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Teleki-ház témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A marosvásárhely Teleki-ház (egyes forrásokban Teleki-palota vagy Teleki Domokos-ház) a település belvárosában, a Bernády György téren található U alakú, kétszintes épület. 1797–1803 között épült fel Teleki Domokos főispán útmutatása alapján. Az évek során több beavatkozást szenvedett: a két világháború között egyik szárnyát lebontották; ezt 1959-ben visszaállították, azonban 1986-ban lebontottak egy további részt. Jelenleg itt működik az Erdélyi református egyházkerület két Maros megyei esperessége, valamint a Vártemplom lelkészi hivatala. Az épület előtt Bernády György szobra áll.
Az egykori Kispiacot határoló telken a 18. század végén a Kis pipa fogadó működött, mely azonban nem volt jövedelmező (ugyanis a város gazdasági élete ekkor már a Nagypiacon összpontosult), így lebontották. 1797-ben gróf széki Teleki Domokos tordai főispán megvásárolta a telket, és a fogadó alapjain 1797–1803 között kétszintes, barokk stílusú palotát épített (más források szerint a telek már 1787-ben Teleki tulajdonában volt, az építkezés pedig 1801-ben kezdődött). Az alapzat kialakítását tanulmányozva feltételezték, hogy kezdetben csak egy téglalap alaprajzú – a Kendeffy-házhoz hasonló – épületet terveztek, csak később döntöttek egy nyugati és egy keleti szárny hozzáadásáról, mely U alakú alaprajzot eredményezett.
Mint minden főúri hajlék, a Teleki-ház is gyakran volt előkelő összejövetelek, előadások színhelye. Feljegyezték, hogy egy zenés esten a Bolyaiak is részt vettek, és Bolyai János a Haydn-szimfóniát játszó zenekar legfiatalabb hegedűseként szerepelt. 1849 júliusában itt volt Bem József szállása és parancsnoki székhelye, és innen indult július 30-a reggelén Petőfi Sándor kíséretében a segesvári csatába. A forradalom után Eperjesi József első osztrák császári kerületi főbiztos lakhelyeként szolgált.
A ház egy ideig a főtéri Görög-házat is birtokló Görög család tulajdonában volt; a Telekiek 1880-ban szerezték vissza. A 19. század végén a keleti szárnyat egy kisebb, emeletes épülettel toldották meg. Ez karbantartás hiánya miatt idővel tönkrement, és az 1985-ös felújítás során lebontották.
A 20. század elején itt működött a Nagy pipa vendéglő, majd az 1930-as évektől Fülöp Sándor bádogosmester műhelye, aki a Vártemplom tornyának felújításában is közreműködött. Az épületet 1935-ben a református egyház vásárolta meg.
1928-ban a nyugati (Posta utca felőli) szárnyat lebontották az „idő által okozott károsodásra” hivatkozva. A faragott kőoszlopokat sikerült megmenteni, és a gernyeszegi Teleki-kastélyban biztonságba helyezni. Az 1958–1959-es felújítás alkalmából újjáépítették a szárnyat (azonban a falak már nem az eredeti vastagságúak), és az oszlopokat is visszaállították.
1990-ben itt alakult meg az ökumenikus jellegű Református Kántortanító-képző Főiskola, 1992-ben a diakonisszákat képező egészségügyi technikum (ez később Kolozsvárra költözött), 1993-ban pedig a Református Kollégium, mely ma a Bolyai Farkas Líceumban működik. Napjainkban itt működik az Erdélyi református egyházkerület két Maros megyei esperessége (a Marosi Református Egyházmegye és a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye), valamint a Vártemplom lelkészi hivatala.
A Bernády György téren (korábban Kálvin tér) helyezkedik el, a marosvásárhelyi vártól nyugatra. Főhomlokzata a térre néz, két oldalról a Posta utca (str. Poștei) és a Rákóczi utca (str. Avram Iancu) fogja közre. Stílusa empire-be hajló klasszikus barokk; az erdélyi barokk építészet reprezentatív alkotása.
A 37,3 méter hosszú főhomlokzat szimmetrikus, egyszerű, rizalitok nélküli. Hét tengelyét a földszinten kettőzött rusztikus falsávok, az emeleten füzérdíszes iónfejezettel ellátott kétszeresen profilozott pilaszterek tagolják, fejlemezükön abakuszvirággal. A földszint középső tengelyében széles, kosáríves kapubejárat van, a felette látható vasmellvédes erkélyt az 1985-ös felújítás során állították helyre. A kapuzat két oldalán két további, kisebb bejárat volt, melyek külön folyosókra nyíltak (hasonlóan a kolozsvári Bánffy-palotához), azonban ezeket megszüntették. A földszint és emelet között egyszerű kiképzésű övpárkány látható, felül a homlokzatot gazdagon tagolt főpárkány zárja. A szögletes ablakokat vakolt füleskeretek díszítik.
A tetőzet magasságában látható oromfal latin nyelvű szövege az építésnek és az építtetőknek állít emléket:
Az oldalsó szárnyak mérete hasonló a főépületéhez, de homlokzatuk egyszerűbb. A belső udvaron iónfejezetes faragott kőoszlopok tartják az architrávokat, hasonlóan a korabeli kolozsvári paloták kialakításához.
A család lakrészei az emeleten voltak; ide a kapufolyosó jobb oldalán nyíló lépcső vezetett. A szint legnagyobb helyisége a térre néző, 10 x 5,2 méter alapterületű fogadóterem. Ebben dekoratív falfestményeket tártak fel.
Az épület előtti kis parkban 1994. október 29-én leplezték le a városépítő Bernády György polgármester egészalakos szobrát. A bronzból készült szobrot Bocskai Vince szovátai szobrászművész készítette.