Tenkemocsár
Ebben a cikkben elmélyülünk a Tenkemocsár világában, hogy feltárjuk annak számos oldalát, és felfedezzük annak fontosságát a különböző kontextusokban. A történelem során a Tenkemocsár alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva kapcsolatunkat, munkánkat és működésünket a társadalomban. A Tenkemocsár eredetétől napjaink relevanciájáig tanulmányozás és vita tárgya volt, végtelen értelmezéseket és véleményeket generálva. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy elemezzük és reflektáljunk a Tenkemocsár-re, feltárva legrelevánsabb aspektusait, és olyan kritikus és átfogó pillantást nyújtunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a valódi hatókörét.
| Tenkemocsár (Dumbrava) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Pusztahollód |
| Rang | falu |
| Községközpont | Pusztahollód |
| Irányítószám | 417281 |
| SIRUTA-kód | 29591 |
| Népesség | |
| Népesség | 824 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 47′ 07″, k. h. 22° 04′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 07″, k. h. 22° 04′ 05″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tenkemocsár (Dumbrava) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Fekete-Körös jobb partja közelében, Tenkétől keletre, Magyarcsékétől délnyugatra, Körösmart és Gyanta közt fekvő település.
Története
Tenkemocsár nevét 1808-ban említette először oklevél Mocsár néven.
A település a nagyváradi 1. sz. püspökség birtoka volt még a 20. század elején is.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Bihar vármegyében, a Hollód partja felett álló dombon, 273 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 1500 hold, ... Földesura a váradi deák püspök. | ” |
1910-ben 588 lakosából 23 magyar, 565 román volt. Ebből 7 római katolikus, 564 görögkatolikus, 16 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma - 1860-ban épült.
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajta (1851)
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
.svg){kind=small}