Theodahad keleti gót király

A mai világban a Theodahad keleti gót király páratlan jelentőségre tett szert. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Theodahad keleti gót király olyan téma, amelyet érdemes elemezni és megvitatni. A kezdetektől a mai hatásig a Theodahad keleti gót király kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiségben. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Theodahad keleti gót király-hez kapcsolódó összes szempontot, hogy megértsük annak fontosságát és jelentését a különböző kontextusokban. Mélyreható elemzéssel és kritikai pillantással reméljük, hogy fényt deríthetünk a Theodahad keleti gót király-re és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásaira.

Theodahad
Theodahad pénzérméje
Theodahad pénzérméje

Keleti gót és itáliai király
Uralkodási ideje
534 novembere 536
ElődjeAmalasuintha
UtódjaVitigis
Életrajzi adatok
UralkodóházAmálok
Született482
Szkopje
Elhunyt536 decembere (54 évesen)
Via Flaminia úton
ÉdesapjaHugo
ÉdesanyjaAmalafrida
HázastársaGudeliva
Gyermekei
  • Teodenanda
  • Theodigisel
A Wikimédia Commons tartalmaz Theodahad témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Theodahad, más írásmóddal Thiudahad (latinul: Flavius Theodahatus Rex), (482536. december) toszkán gróf, valamint 534 és 536 között az osztrogótok királya. Filozófusként Platónról írt értekezést; meggyilkoltatta unokatestvérét, Amalasuintha királynőt, Nagy Theuderik keleti gót király leányát, s ezzel ürügyet szolgáltatott I. Justinianus bizánci császárnak itáliai hadjáratára.

Élete

Amalafrida fiaként, Nagy Theuderik unokaöccseként született. A trónra unokahúga, Theuderik leánya, Amalasuintha feleségül vételével került. 534-ben a gót előkelők felkérték Theodahadot, hogy ossza meg a trónt Amalasuinthával. Theodahad elfogadta a királyi címet, de Amalasuintha, aki szemben állt az osztrogót hagyományokhoz ragaszkodó hatalmi csoporttal, és a bizánci császárhoz fűzte jó viszony, továbbra is úgy uralkodott, ahogy kiskorú fia életében tette. A királynőt 535-ben azután elfogták, és a Bolsena-i tó egyik szigetére vitték, ahol nem sokkal később – Theodahad tudtával – megfojtották fürdőjében. A gyilkosság jó ürügy volt I. Justinianus bizánci császár számára arra, hogy kétségbe vonja Theodahad uralkodásának legitimitását és a bosszú ürügyén Itáliába küldje hadvezérét, Belisariust, aki csapataival elfoglalta Szicíliát és Nápolyt, majd 536-ban bevonult Rómába. Theodahadot a fenyegetett gótok lemondatták; ezután Ravenna felé menekült, de a Via Flaminián egy gót harcos megölte. Más forrás szerint a gótok verték agyon. Theodahad helyére Vitigist választották új királynak. Itália bizánci visszafoglalása csaknem két évtizedig tartott, és nagyobb pusztítást jelentett, mint az előző két évszázad barbár inváziói.

Jegyzetek

  1. Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 48. oldal
  2. a b Theodat König der Ostgoten (Novemb. 534-536) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. . (Hozzáférés: 2005. június 25.)
  3. a b Ostrogoths (Ostrogothi) (angol nyelven). History Department Home Ian Mladjov's Resources. (Hozzáférés: 2010. június 17.)[halott link]
  4. Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 642. oldal
  5. Uralkodók és dinasztiák, 642–643. oldal
  6. Hans Reichardt: A népvándorlás (Die Völkerwanderung, Nürnberg, 1982), magyar kiadás: Mi micsoda sorozat, Tesloff és Babilon Kiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7937-65-X, 31. oldal
  7. a b c d e f g Uralkodók és dinasztiák, 643. oldal
  8. Tovább rontotta a helyzetet, hogy időközben a frankok megtámadták a néhai Theuderik király hajdani védenceit, a burgundokat, és a türingeket, és fennállt a veszélye annak, hogy északról és nyugatról betörnek a keleti gót birodalomba. (Hans Reichardt: A népvándorlás, 31. oldal)
  9. Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 91. oldal

Egyéb

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
Amalasuintha
Keleti gót király
534536
Következő uralkodó:
Vitigis