Titus Iulius Priscus
A mai világban a Titus Iulius Priscus számos területen érdekes és vita tárgyává vált. A politikától és a gazdaságtól az egészségig és a szórakoztatásig a Titus Iulius Priscus emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A társadalom több aspektusát felölelő hatásával a Titus Iulius Priscus továbbra is vitákat és reflexiókat generál. Ebben a cikkben a Titus Iulius Priscus különböző aspektusait és a mindennapi életre gyakorolt hatását fogjuk feltárni, elemezve relevanciáját a jelenlegi kontextusban és lehetséges következményeit a jövőben. Hasonlóképpen, különféle nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni a Titus Iulius Priscus-ről, azzal a céllal, hogy egy teljes körképet rajzoljunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak hatókörét és jelentését a kortárs társadalomban.
| Titus Iulius Priscus | |
| Született | 1. évezred |
| Elhunyt | 1. évezred |
| Állampolgársága | római |
| Foglalkozása | katona |
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Titus Iulius Priscus témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Titus Iulius Priscus Thracia kormányzója volt 250-ben.
250 elején a gótok Kniva vezetésével a Dunán átkelve megtámadták Moesiát. Decius római császár Nicopolis alatt nagy győzelmet aratott a gótok felett, akik délre, Philippopolis felé vonultak vissza. A római sereg üldözte őket, de a gótok Beroe mellett meglepték és legyőzték őket. A Philippolpolisban tartózkodó, gótok által ostromlott Priscus így nem remélhetett felmentést. Ezért rávette a hadseregét, hogy kiáltsák ki császárnak – Decius még élt –, hogy így a hatalom birtokosaként tárgyalhasson a gótokkal. meg is egyezett velük a szabad elvonulásban, a gótok azonban az egyezséget megszegve legyilkolták a Philippolisban hátramaradt rómaiakat – köztük szenátorokat – és kifosztották a várost. Priscus árulásáért hamarosan életével fizetett ismeretlen körülmények között.
Jegyzetek
- ↑ Krawczuk: Római császárok 397–398. o.
Források
- ↑ Krawczuk: Római császárok: Krawczuk, Aleksander. Római császárok. Lazi Könyvkiadó, Szeged (2008). ISBN 978-963-267-023-2
