Ebben a cikkben a Tompa Z. Mihály lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely nyomot hagyott a történelemben, a kultúrában és a társadalomban. A Tompa Z. Mihály az évek során viták, tanulmányok és értelmezések tárgya volt, felébresztve az univerzumában elmerülők kíváncsiságát és érdeklődését. Az időkorlátokon túlmutató relevanciával a Tompa Z. Mihály továbbra is a vita és az elmélkedés témája ma is. Ebben a cikkben elmélyülünk a Tompa Z. Mihály különböző szempontjaiban, elemezve annak hatását és jelentését különböző területeken.
Tompa Z. Mihály | |
Élete | |
Született | 1949. szeptember 15. (74 éves) Székelyhíd |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | próza |
Tompa Z. Mihály (Székelyhíd, 1949. szeptember 15.) erdélyi magyar elbeszélő, újságíró.
Középiskoláit Nagyváradon végezte. A iaşi-i Politechnikán szerzett textilmérnöki diplomát (1972), később az esztergomi Vitéz János Tanárképző Főiskola újságíró szakán újabb felsőfokú oklevelet (1990). 1972–80 között mint mérnök, majd mint tanár dolgozott, 1980–90 között a marosvásárhelyi Vörös Zászló, illetve Népújság belső munkatársa, 1990–98 között a Bihari Napló hírlapcsoport több lapjának szerkesztője: Aréna 1990, Bihari Napló 1990–91 (rovatvezető, majd főszerkesztő), Sziget 1990–91 (főszerkesztő, majd felelős szerkesztő), Cápa 1992 (főszerkesztő); az Erdélyi Napló főszerkesztő-helyettese (1991).
1992-ben áttelepült Magyarországra, ahol a Heves Megyei Hírlap főmunkatársa (1992-től), a Népszabadság Heves megyei tudósítója, 1994-től a Hatvani Hírek, 1997-től a Hatvanhét c. lap főszerkesztője.
Novellái az Ötödik Évszak (Bukarest, 1980), Ajtók (Bukarest, 1986) c. antológiákban, az Igaz Szóban és az Új Életben jelentek meg; a Művelődés színdarabjait közölte. 1984–86 között több rádiójátéka (A pofon, A hirdetés, Éjszakai hangok) a marosvásárhelyi rádió magyar adásában hangzott el. Egy színdarabja (A játék) önálló kiadásban is megjelent (Nagyvárad, 1988). Önálló kötete: Az állomásfőnök megkísértése. Regény; Magyar Napló, Bp., 2008 (Magyar Napló regénypályázat).