A mai világban a Torii nagyon érdekes és fontos témává vált. A Torii jelentősége a mindennapi élet számos területén nyilvánvalóvá vált, az emberek egészségére és jólétére gyakorolt hatásától a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt hatásáig. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Torii egyre fontosabbá vált a modern világban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Torii szerepét, és elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, teljes és naprakész képet nyújtva erről a ma nagyon fontos témáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A torii (鳥居) tradicionális japán kapuforma, amely általában a sintó szentélybe vezető utat jelöli, de egyéb szent helyeken is megtalálhatók: például hegyek lábánál (Fudzsi).
A torii választóvonal, szimbolikus határ a hétköznapi világ és az azon túli föld, az emberek és az istenek, a kamik világa között.
A torii szót a „madár” (鳥, tori) és az „ól” (居, i) kandzsival (kínai írásjegyekkel) írják. Miértjére több elképzelés is létezik:
Számos változata létezik, de mind visszavezethető az alábbiakra: két hengeres oszlopon nyugvó gerenda, amely túlnyúlik rajtuk, alatta pedig egy rövidebb „keresztgerenda”. Színe leginkább cinóberpiros. Hagyományosan fából és kőből épül, de egyre gyakrabban használnak fémet, betont, műanyagot stb.