A mai világban a Török Légierő egyre aktuálisabb téma. Következményei életünk minden területére kiterjednek, a személyestől a szakmai szféráig. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy alaposan elemezzük a hatását és a megoldási lehetőségeket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Török Légierő különböző perspektíváit, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. A Török Légierő eredetétől napjainkig nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban, és elengedhetetlen annak megértése, hogy hatékonyan kezelni lehessen.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Török Légierő Türk Hava Kuvvetleri | |
Dátum | 1920. április 23. |
Ország | Törökország |
Személyzet | hivatásos és szerződéses katonák; köztisztviselők, közalkalmazottak |
Típus | légierő |
Feladat | A török légtér és Törökország szuverenitásának védelme |
Méret | 60 000 fő 736 db repülőgép |
Diszlokáció | Ankara |
Parancsnokok | |
Jelenlegi parancsnok | Hasan Küçükakyüz |
Főparancsnok | Yaşar Güler |
Jelvények | |
Kultúra és történelem | |
Ének | Török Légierő Indulója |
Török Légierő Türk Hava Kuvvetleri weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Török Légierő Türk Hava Kuvvetleri témájú médiaállományokat. |
A Török Légierő (törökül: Türk Hava Kuvvetleri) Törökország haderejének része. Az Ottomán Birodalom idejében hozták létre 1911 júniusban. A Török Légierőnek 60 000 fős hadserege van és körülbelül 736 repülőgéppel végzi hadászati műveleteit a Flightglobal.com és a Nemzetközi Stratégiai Intézet tanulmánya szerint. Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje és a Brit Királyi Légierő után a harmadik legnagyobb méretű (?) a légierő flottáját tekintve a Török Légierő.
Törökország nem lépett be a második világháborúba a szövetségesek oldalán 1945 februárjáig. A Török Hadsereg teljes riadóban, teljesen felkészülve követte a hadmozdulatokat a szomszédos Bulgária és tengelyhatalmak lépéseit. Egy éven belül, Törökország határait körbevették a német erők északnyugatról és nyugatról, az olaszok délnyugatról. A Török Légierő napi előzetes terepbejárást tett Bulgária és Görögország, a görög-szigetek felett, az Égei-tengeren és Dodekanészoszon, amelyik Olaszországhoz tartozott, monitorozta a tengelyhatalmak pozícióját. Nyugat-Törökországban a nagy városok elsötétültek, a légvédelmi ágyúkat és a keresőfényeket felvonultatták a valószínűsíthető ellenséges repülők elleni védelemhez. A Török Kormányzati Kincstár majdnem összes pénzét a különféle fegyverek vásárlásába fektette, így a Török Légierőhöz is sok repülőgépet szállítottak.
A pilóták képzését a Hava Makinist Okulu iskola végezte, amit újra szervezett a Hava Uçak Bakım Okulu 1950. január 2.-án, hogy a képzések felelősségét egyesítse. 1950-ben felfejlesztették a Török Légierőt. Nyolc pilótát az Amerikai Egyesült Államokba küldtek légi pilóta kiképzésre, 1951-ben végeztek és szolgálatukat elkezdték a Török Légierőnél. Ugyanabban az évben a 9. szárnyat létrehozták Balıkesirben, mint Törökország első harci szárnyát. A 191-edik és a 192-dik, 193-ik repülőszázad lettek az első hajórajok, amiket létrehoztak.
1951. október 1.-én létrehoztak egy légi pilóta kiképző központot Eskişehirben.
1956-ban megalapították a Hava Eğitim Kolordu Komutanlığı központot, amit 1957-ben átneveztek Hava Eğitim Komutanlığı névre.
1962-ben a Taktik Hava Kuvveti központot is megalapították.
Ankarában található a Török Légierő múzeuma is.