A mai világban a UEFA-együttható olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a kulturális szférára gyakorolt befolyása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a személyes fejlődésben betöltött fontossága miatt, a UEFA-együttható-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. A témának további kutatása során a változatos lehetőségek és perspektívák univerzumába lépünk be, amelyek a UEFA-együttható elmélkedésére, megkérdőjelezésére és megvitatására hívnak bennünket. Ebben a cikkben igyekszünk elmélyülni azokban a különböző szempontokban, amelyek miatt a UEFA-együttható olyan releváns téma ma, és feltárjuk a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatását.
Az UEFA-együttható (más néven UEFA-koefficiens), az UEFA-tagországok labdarúgó-válogatottjainak, illetve klubcsapatainak rendezett labdarúgótornák rangsorolását és kiemelését meghatározó statisztikai adat. Az UEFA-együtthatót az európai labdarúgás vezető szervezete, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) alkalmazza. Jelenleg három különböző típusát különböztetjük meg:
A nemzeti labdarúgó-válogatottak UEFA-együtthatója a válogatott nemzetközi eredményeiből adódik, mely a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság és a legutóbbi labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőköreiben elért pontszámok (3 pont a győzelemért, 1 pont a döntetlenért) és lejátszott mérkőzések hányadosa. A rájátszásban elért eredmények nem számítanak. A legutóbbi labdarúgó-világbajnokság vagy labdarúgó-Európa-bajnokság rendezői esetében csak egy torna selejtezőjén elért eredmények kerülnek elszámításra.
Ha egy vagy több válogatott rendelkezik egyforma együtthatóval, úgy a ranglista meghatározása a következő szempontok szerint történik:
A 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság csoportjainak kialakításakor még a régi pontszámítási rendszer alapján számolt UEFA-együtthatókat vették figyelembe.
Raymond Domenech, a francia labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya élesen kritizálta ezt a számítási rendszert, mivel elégedetlen volt a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság sorsolásával, amelyen az aktuális világbajnok olaszokat nem az első helyen emelték ki. Giorgio Marchetti, az UEFA professzionális labdarúgással foglalkozó osztályának igazgatója 2007. november 22-én jelentette be, hogy a korábbi pontszámítási rendszert felülvizsgálják, és egy olyan új pontszámítási rendszer kidolgozásán dolgoznak, amely figyelembe veszi a labdarúgó-világbajnokságon és a labdarúgó-Európa-bajnokságon elért eredményeket is.
Az UEFA 2008. május 20-án bejelentette, hogy új pontszámítási rendszert vezet be, mely figyelembe veszi a labdarúgó-Európa-bajnokságon és a labdarúgó-világbajnokságon elért eredményeket is. 2013. december 12-én kisebb változtatásokat hajtottak végre a bónuszpontok esetében. Ezeket a módosításokat először a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőkörének sorsolásakor alkalmazták.
A labdarúgó-Európa-bajnokságon és a labdarúgó-világbajnokságon illetve ezek selejtezőkörében lejátszott összes hivatalos mérkőzés beleszámít a válogatott-együtthatóba. A barátságos mérkőzések nem számítanak.
Az elszámolt időszak egy ciklusát a labdarúgótorna selejtezőkörének és döntő szakaszának együttes időtartama határozza meg. A válogatott-együttható kiszámításakor két és fél ciklust vesznek figyelembe, amely a korábbi három selejtezőkörből és két döntő szakaszból adódik.
A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság 2015. december 12-i sorsolásakor a következő ciklusokat veszik figyelembe:
A selejtezőkörben, illetve a torna döntő szakaszán lejátszott összes mérkőzésért pont szerezhető a következő szabályok szerint:
1. csapat 4–1-re legyőzi a 2. csapatot
1. csapat: 10 000 pontot kap a mérkőzésért + 30 000 pont jár a győzelemért + 4×501 pont a lőtt gólokért - 1×500 pont a kapott gólok miatt = 41 504 pont.
2. csapat: +10 000 pont a mérkőzésért + 1×501 pont a lőtt gólért - 4×500 pont a kapott gólok miatt = 8501 pont.
Hogy az együtthatóban elszámolásra kerülő labdarúgótornák különböző szakaszainak jelentőségét és a szintek erősségét megfelelően nyomatékosítsák, jutalom-, vagy bónuszpontokat osztanak mindazon labdarúgó-válogatottaknak, amelyek bejutnak az érintett labdarúgótornák egyeneses kieséses szakaszába. A bónuszpontok lépcsőzetesen emelkednek a labdarúgótorna magasabb szintjeire lépve, és a mérkőzések végeredményeitől függetlenül garantáltan elszámolásra kerülnek.
A bónuszpontok értékét a következő táblázat tartalmazza(2014. január 1-től):
Labdarúgótorna | Selejtező | Csoportkör | Nyolcaddöntő | Negyeddöntő | Elődöntő | 3. helyért | Döntő |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Európa-bajnokság | 4 000 | 8 000 | 12 000 | 18 000 | 28 000 | – | 38 000 |
Világbajnokság | 4 000 | 8 000 | 12 000 | 18 000 | 28 000 | 18 000 | 38 000 |
A nemzeti labdarúgó-válogatottak összes mérkőzésének eredményéből (selejtezők és a labdarúgótornák döntőin) számolt pontszám összegét elosztjuk az adott időszakban lejátszott mérkőzések számával.
A súlyozott tényező az egyik legfontosabb viszonyszám az UEFA-koefficiens meghatározásában, mely megfelelően tükrözi a labdarúgó-válogatottak aktuális felkészültségi szintjét, a frissebb eredmények nagyobb „súllyal” szerepelnek. Az elszámolt időszakban jelölt ciklusok alapján a 3. és 2. időszak egyaránt kétszeres szorzóval (a teljes mutató 40%–40%-a), míg a legkorábbi, azaz az 1. időszak egyszeres szorzóval (a teljes mutató 20%-a) bír az UEFA-együtthatóban.
A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőcsoportjainak sorsolásakor a következőket veszik figyelembe:
2010-es labdarúgó-világbajnokság (selejtező + döntő szakasz) |
2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtező + döntő szakasz) |
2014-es labdarúgó-világbajnokság (selejtező) | |
---|---|---|---|
Átlag pontszám | 14 000 | 18 000 | 25 000 |
Súlyozott tényező | 1 (20%) | 2 (40%) | 2 (40%) |
Összesen | 14 000 | 36 000 | 50 000 |
A labdarúgó-válogatott összpontszáma: 100 000 (1. + 2. + 3. időszak)
Osztószám: 5 (2010-es VB-selejtező + döntő szakasz, 2012-es EB-selejtező + döntő szakasz és a 2014-es VB-selejtező)
UEFA-együttható: 100 000 / 5 = 20 000
Az ország-koefficiens UEFA-együtthatóját az UEFA-tagországok bajnokságainak rangsorolására használják, amely meghatározza az indulásra jogosult klubcsapatok számát és bekapcsolódási helyét az UEFA-bajnokok ligájában, az Európa-ligában, és az UEFA Európa Konferencia Ligában.
Ezen UEFA-együttható érvénybe lépése kétciklusos, azaz a szezon lezárása után számolt érték csak egy teljes szezonnal később érvényes, azaz a 2022–2023-as szezon UEFA-együtthatóját a 2024–2025-ös szezonban alkalmazzák.
Ezt az együtthatót a nemzeti labdarúgó-bajnokságok klubjainak az UEFA-bajnokok ligájában, az Európa-ligában és az UEFA Európa Konferencia Ligában az utolsó 5, már befejezett szezonban elért összes eredmény figyelembevételével számítják ki. Így az adott év májusában–júniusában befejeződött európai kupák eredményei először a következő második szezontól számítanak először, és 5 évig vannak érvényben.
A klubok a selejtezőben egy pontot kapnak a győzelemért, felet a döntetlenért. A csoportkörtől kezdődően kettő pontot kapnak a győzelemért, egyet a döntetlenért. Bónuszpontok járnak a következőkért:
A megszerzett pontokat összeadják, majd elosztják az adott szezonban az adott szövetség által indított klubcsapatok számával. Az így kapott értéket három tizedesjegy pontosságig kerekítik (pl. 2,333), így kapjuk a labdarúgó-bajnokságok szezonbeli UEFA-együtthatóját. Az utolsó 5 szezon UEFA-együtthatójának összértéke képezi a nemzeti labdarúgó-bajnokságok UEFA-együtthatóját.
A klubkoefficiens arra szolgál, hogy az európai kupákban a csapatok kiemelését eldöntsék a sorsolást megelőzően.
A klub együtthatója a csapat legutóbbi 5 évben a Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában és az UEFA Európa Konferencia Ligában szerzett pontjainak összessége, illetve a klub tagországának legutóbbi 5 éves átlágának együtthatója közül a magasabb érték.
A klubok a csoportkörtől kezdődően a sorozatokban kettő pontot kapnak a győzelemért, egyet a döntetlenért. A nyolcaddöntő rájátszásáért zajló találkozókon nem szerezhető pont. A hosszabbítás utáni győzelemért ugyanezt a pontszámot kapják, de a büntetőrúgásokkal véget ért találkozók döntetlennek számítanak. A Bajnokok Ligájában a csoportkörért járó bónuszpont hozzáadódik a győzelem/döntetlenek pontszámához. Az Európa-liga és az UEFA Európa Konferencia Liga csoportkörében való részvételért járó bónuszpont nem adódik hozzá a győzelem/döntetlenek pontszámához, hanem az egy minimum pontszám, ha a teljesítmény nem éri el a bónuszpontot.
Forduló | Együttható pontszámok | ||
---|---|---|---|
Bajnokok Ligája | Európa-liga | UEFA Európa Konferencia Liga | |
Kiesés az előselejtezőből | – (az EKL 2. selejtezőkörébe kerül) | ||
Kiesés az 1. selejtezőkörből | – (az EKL 2. selejtezőkörébe kerül) | 1,0 | |
Kiesés a 2. selejtezőkörből | – (az EL 3. selejtezőkörébe kerül) | 1,5 | |
Kiesés a 3. selejtezőkörből | – (az EL rájátszásába kerül) | – (az EKL rájátszásába kerül) | 2 |
Kiesés a rájátszásból | – (az EL csoportkörébe kerül) | – (az EKL csoportkörébe kerül) | 2,5 |
Részvétel a csoportkörben | 4 | minimum 3 | minimum 2,5 |
Győzelem a csoportkörben, vagy az egyenes kieséses szakaszban (a nyolcaddöntő rájátszásán nem szerezhető) |
2 | 2 | 2 |
Döntetlen a csoportkörben, vagy az egyenes kieséses szakaszban (a nyolcaddöntő rájátszásán nem szerezhető) |
1 | 1 | 1 |
Csoportköri első helyezés | – | 4 | 2 |
Csoportköri második helyezés | – | 2 | 1 |
Részvétel a nyolcaddöntőben | 5 | 1 | – |
Részvétel a negyeddöntőben | 1 | 1 | – |
Részvétel az elődöntőben | 1 | 1 | 1 |
Részvétel a döntőben | 1 | 1 | 1 |