A mai világban a Uhta (folyó) olyan téma, amely nagy aktualitást és érdeklődést váltott ki. Akár a társadalomra, akár a tudományra, a kultúrára vagy bármely más területre gyakorolt hatása miatt, a Uhta (folyó) világszerte nagy jelentőségű témává vált. A történelem során a Uhta (folyó) alapvető szerepet játszott az emberiség fejlődésében és evolúciójában, és hatása ma is érezhető. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Uhta (folyó)-hez kapcsolódó különböző oldalakat és szempontokat, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Uhta | |
Ухта | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 199 km |
Vízhozam | 48,9 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 4510 km² |
Forrás | Tyiman-hátság |
é. sz. 63° 52′ 24″, k. h. 52° 46′ 15″ | |
Torkolat | Izsma |
é. sz. 63° 36′ 50″, k. h. 53° 53′ 25″ | |
Elhelyezkedése | |
Az Uhta a Pechora vízgyűjtő rendszerében | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Uhta témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Uhta (oroszul: Ухта ) folyó Oroszország európai részén, Komiföldön; az Izsma mellékfolyója.
Neve finnugor eredetű, az Uhta, illetve Ohta számos északi vízfolyás nevében előfordul.
Hossza: 199 km, (más források szerint 242 km); vízgyűjtő területe: 4510 km², évi közepes vízhozama (a torkolattól 13 km-re): 48,9 m³/s.
A Tyiman-hátság keleti nyúlványain, 210 m és 240 m magasságban eredő két forráság, a Voj-Vozs és a Luny-Vozs összefolyásával keletkezik. Kezdetben déli irányba, erdővel borított, ritkán lakott területen folyik. Legnagyobb mellékfolyója, a Tobisz (106 km) beömlése után kelet felé folytatja útját egészen a torkolatig.
November elején befagy, április végén – májusban szabadul fel a jég alól.
Vízgyűjtő területén értékes ásványi kincsek: olaj, bauxit, titán stb. lelőhelyei találhatók. Alsó folyásának partján helyezkedik el Vodnij település, a torkolathoz közelebb pedig Komiföld olajiparának központja, a folyóról elnevezett Uhta.