Uszva
A mai világban a Uszva soha nem látott jelentőséget kapott. Megjelenése óta a Uszva hatással volt a társadalom, a gazdaság és a kultúra alapvető aspektusaira. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Uszva szerepét a jelenlegi környezetben, elemezve annak okait, következményeit és lehetséges megoldásait. Különböző perspektívákon és esettanulmányokon keresztül igyekszünk megérteni a Uszva hatókörét és hatását különböző területeken, valamint a világ jövőbeni átalakítására vonatkozó potenciálját.
| Uszva | |
| Усьва | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 266 km |
| Vízhozam | 30,8 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 6170 km² |
| Forrás | Középső-Urál |
| Torkolat | Csuszovaja |
 é. sz. 58° 17′ 30″, k. h. 57° 46′ 34″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Káma vízgyűjtő területének térképe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uszva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Uszva (oroszul: Усьва) folyó Oroszország európai részén, a Permi határterületen; a Csuszovaja jobb oldali mellékfolyója.
Földrajz
Hossza: 266 km, vízgyűjtő területe: 6170 km², évi közepes vízhozama (a torkolattól 87 km-re): 30,8 m³/sec. Átlagos esése 1,4 m/km.
Az uráli vízi turizmus egyik kedvelt folyója. A Középső-Urál nyugati oldalán, a Permi határterület keleti határa közelében, a Hariusznaja-hegy lábánál ered. Felső szakaszán többnyire délnyugati irányban folyik, hasonlóan a turisták körében szintén népszerű Koszvához, egy helyen kb. 10 km-nyire megközelíti annak völgyét. Uszva település után délre-délkeletre fordul és Csuszovoj városnál ömlik a Csuszovajába. Kevéssel a torkolata előtt ömlik be legnagyobb mellékfolyója, a Vilva (170 km).
Inkább alföldi, mint hegyi folyó, bár felső és középső szakasza köves. Völgye kanyargós, meredek és sziklás partjait erdők borítják, sok a zúgó. Novembertől április végéig befagy.
Az Uszva völgyében kevés a település, az egyetlen város a torkolatnál fekvő Csuszovoj. Régen a folyó völgyében vasat bányásztak és a vasércet tutajon usztatták le feldolgozásra. A szovjet időszakban Uszva település vidékén szénbányák működtek, mára ezek kimerültek, és a felhagyott bányák mérgezett vize máig szennyezi a folyó alsó szakaszát.
Források
- Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978)
- K. M. Mikova: Enciklopegyija Permszkij kraj / Uszva (orosz nyelven). Permculture.ru. . (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)
- Reka Uszva (orosz nyelven). Rekiurala.ru. . (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)
