Vígopera
Ebben a cikkben elmélyülünk a Vígopera lenyűgöző világában, feltárva eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatásait és a történelem során betöltött jelentőségét. A kezdetektől napjainkig a Vígopera jelentős hatást gyakorolt az élet különböző területeire, a kultúrától a technológiáig. Elemezzük a fejlődését az idők során, valamint azokat a kihívásokat és vitákat, amelyekkel pályafutása során szembesült. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül a Vígopera különböző nézőpontjaival foglalkozunk, átfogó képet adva annak fontosságáról a kortárs világban. Ez a cikk teljes és gazdagító pillantást kíván nyújtani a Vígopera-re, azzal a céllal, hogy elmélyítse annak megértését és a jelenre és a jövőre gyakorolt hatásait.
A vígopera leginkább a vígjátékhoz hasonlítható műfaj. A 19. század első harmadában alakult ki, a biedermeier idején, amikor a dallamosság és a kedélyesség volt a meghatározó elem a közönség ízlésében. Két út vezetett hozzá, műfajilag, de egyik sem azonosítható teljesen a vele. Ez egyik az intermezzóból a 18. században kialakult olasz opera buffa, illetve a közvetlenebb német Singspiel. A vígoperának országonként különböző válfajai alakultak ki, így Franciaországban az opéra comique, Nagy-Britanniában a ballad opera, Ausztria-Magyarországon az operett, az Egyesült Államokban a musical, Spanyolországban a zarzuela.
Legismertebb képviselői:
Források
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon III. (O–Z). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
- Balázs István: Zenei lexikon. Budapest: Corvina. 2005. ISBN 963-13-5453-9
