Vencel tér

A mai világban a Vencel tér olyan téma, amely sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. Akár a társadalomban betöltött relevanciája, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Vencel tér számos területen vita és elemzés tárgyává vált. Az akadémiai területtől a szociális területig a Vencel tér felkeltette a szakemberek, tudósok, aktivisták és a nagyközönség érdeklődését. Ebben a cikkben a Vencel tér mélységébe fogunk beleásni, hogy megértsük jelentését, jelentőségét és jelenlegi valóságunkban betöltött szerepét.

Vencel tér
Ország Csehország
Település
NévadóI. Vencel cseh fejedelem
Elhelyezkedése
Vencel tér (Prága)
Vencel tér
Vencel tér
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 04′ 56″, k. h. 14° 25′ 34″Koordináták: é. sz. 50° 04′ 56″, k. h. 14° 25′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vencel tér témájú médiaállományokat.

A Vencel tér (csehül: Václavské náměstí) Prága új városrészében (Nové Město) található. Névadója, Szent Vencel Csehország patrónus szentje. Középkori neve Lóvásár tér (Koňský trh) volt, Szent Vencelről 1848-ban nevezték el.

A tér számos történelmi esemény színhelye volt, ugyanis a prágaiak hagyományosan itt tartják ünnepeiket, tüntetéseiket és demonstrációikat. Itt gyújtotta fel magát a prágai tavasz leverése ellen tiltakozó Jan Palach és Jan Zajíc, és itt voltak a legnagyobb tömeggyűlések a bársonyos forradalom idején.

A Vencel tér formája inkább egy széles sugárútra hasonlít, mint egy hagyományos térre. Téglalap alakú, hosszabbik oldala 750 méter, a rövidebbik 60 méter. A tér 45 ezer négyzetméter alapterületű. A tér délkeleti irányba, a neoklasszicista stílusban épült nemzeti múzeum felé emelkedik.

Története

A Vencel tér és a Nemzeti Múzeum éjszakai kivilágításban

IV. Károly, Csehország királya 1348-ban alapította meg Prága új városrészét. A terv több nyílt területet foglalt magában a vásárok számára. A második legnagyobb lóvásártér volt, a mai Vencel tér. A tér délkeleti részén állt a Ló kapu, az Újváros falainak egyik kapuja.

A teret 1848-ban Szent Vencelről nevezték el, és felállították az egykori király szobrát. Piacjellege csak 1877-ben szűnt meg. 1918. október 28-án Alois Jirásek a szobor előtt jelentette be Csehszlovákia függetlenségét. Két évtizeddel később a megszálló német csapatok tömegdemonstrációkra használták a teret. 1945-ben, a prágai felkelés idején a nemzeti múzeum közelében álló épületek egy része megsemmisült. Ezeket később áruházakkal pótolták.

1969-ben két diák, Jan Palach és Jan Zajíc a Vencel téren gyújtotta fel magát, hogy így tiltakozzon a prágai tavasz eltiprása ellen. 1969. március 28-án 150 ezer ember gyűlt össze a Vencel téren, hogy megünnepelje a csehszlovák jégkorong-csapat győzelmét a Szovjetunió ellen a világbajnokságon. Ebben az időben Csehszlovákia szovjet megszállás alatt volt. 1989-ben, a bársonyos forradalom idején több százezres tüntetések voltak a téren. A Vencel tér ma nyüzsgő, élettel teli területe Prágának, ahol számos hotel, üzlet, étterem található.

Építészete

A tér felső végén áll a nemzeti múzeum, amelyet 1885 és 1891 között építettek Joseelf Schulz tervei alapján. Az épülettel szemben áll Szent Vencel szobra, amely Josef Václav Myslbek alkotása. A téren számos híres épület áll, többek között a Palác Koruna irodaház és bevásárlóközpont, a Hotel Evropa, a Hotel Adria és a Hotel Juliš. Az Adria-palota a tér legrégebbi épülete, 1780-ból származik. A prágai metró A vonala a tér alatt húzódik, és két megállója is van a tér két végénél. A múzeumnál az A és a C vonal, a Můsteknél az A és a B találkozik.

Galéria

Jegyzetek

  1. a b c Szombathy Viktor, Csehszlovákia, 755. oldal ISBN 963-243-076-X

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wenceslas Square című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk