Viking-program
Ebben a cikkben a Viking-program témával foglalkozunk különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. A Viking-program ma nagyon fontos téma, mivel a társadalom, a kultúra, a gazdaság, a politika és a mindennapi élet különböző területeit érinti. Ezen a vonalon feltárjuk a Viking-program különböző oldalait, elemezve történetét, jelenlegi vonatkozásait és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit. Ezen túlmenően a Viking-program körüli érdeklődést felkeltő konkrét szempontokra fogunk összpontosítani, mint például a bizonyos népességcsoportokra gyakorolt hatása, a környezetre gyakorolt hatása vagy más releváns jelenségekkel való kapcsolata. Röviden, ez a cikk egy teljes és gazdagító áttekintést kíván nyújtani a Viking-program-ről, olyan információkat, gondolatokat és elemzéseket nyújtva, amelyek minden típusú olvasó számára érdekesek lehetnek.
A Viking-program keretében a NASA két űrszondát indított a Marsra. Mindkét szonda egy keringő és egy leszállóegységből állt. Ezek a leszállóegységek voltak az elsők, amelyek méréseket végeztek a bolygó felszínén. Több évig működtek. Ezalatt a keringő egységek felvételeket készítettek a Mars körüli pályáról és a felszín térképezését végezték, de vizsgálták a bolygó két kis holdját is. A Viking űrszondákat a NASA Jet Propulsion Laboratory-ban fejlesztették ki. Működésüket részletesen bemutatta Carl Sagan a Cosmos című filmsorozatának 5. részében.
| Űrszonda | Indítás | Érkezés | Lander leszállási helye |
| Viking-1 | 1975. augusztus 20. | 1976. július 19. | Chryse Planitia |
| Viking-2 | 1975. szeptember 9. | 1976. augusztus 31. | Utopia Planitia |
A két Viking lander által végzett biológiai vizsgálatok nem mutattak ki mikroorganizmusokat a Marson található talajban.
Lásd még
Külső hivatkozások
Magyar oldalak
- A Viking űrszondák
- A Viking nem volt elég érzékeny, 2003. november 12.
- Vikingek a Marson: 30 éve landolt a Viking-1 1. rész 2. rész
