Vlora megye
A mai világban a Vlora megye olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Számos oldalával és a kortárs társadalomban betöltött relevanciájával a Vlora megye állandó vitaponttá vált különböző területeken, a politikától a szórakoztatásig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vlora megye különböző aspektusait, elemezve annak az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását, valamint a populáris kultúrára gyakorolt hatását. Ezen túlmenően alaposan megvizsgáljuk a Vlora megye-hez kapcsolódó legújabb fejlesztéseket és fejlesztéseket, hogy átfogó képet adhassunk erről a jelenlegi helyzetben igen jelentős témáról.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Vlora megye | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Albánia | ||
| Székhely | Vlora | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 175 640 fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 443 m | ||
| Terület | 2706 km² | ||
| Időzóna | UTC+01:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 40° 10′, k. h. 19° 45′Koordináták: é. sz. 40° 10′, k. h. 19° 45′ | |||
.svg) | |||
| Vlora megye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vlora megye témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
1 – Delvina kerület
2 – Saranda kerület
3 – Vlora kerület
Vlora megye (albánul: Qarku i Vlorës) Albánia tizenkét megyéjének egyike. A Delvina, Saranda és Vlora kerületekből álló közigazgatási egység székhelye Vlora.
Delvina kerület (Rrethi i Delvinës)
A kerület népessége 11 000 fő (2004, becslés), területe 367 km², székhelye Delvina. A Bistrica folyó szeli át kelet–nyugati irányban, a ritkán lakott kerület nyugati fele dombvidék, míg keleti része a Gjera-hegység lankáin terül el. A lakosság közel fele görög nemzetiségű. A terület mezőgazdasága és ipara jelentéktelen, nagy a munkanélküliség. A rendszerváltást követő gazdasági krízisben a lakosság mintegy 40%-a kivándorolt Görögországba.
Saranda kerület (Rrethi i Sarandës)
A kerület népessége 35 000 fő (2004, becslés), területe 730 km², székhelye Saranda. Egyéb városa Konispol. A Jón-tenger partján, Korfu szigetével szemben terül el, délkeleti irányból Görögország határolja. Nagyszámú görög és kevés aromun nemzetiségű él a kerületben. Gazdasága a turizmuson alapul: az Albán-Riviéra déli szakasza kedvelt üdülőterület, valamint itt található Albánia egyik világörökségi helyszíne, Buthróton romvárosa is.
Vlora kerület (Rrethi i Vlorës)
A kerület népessége 147 000 fő (2004, becslés), területe 1609 km², székhelye Vlora. Egyéb városa Himara. A Jón-tenger partján fekvő kerület partvidéki része, a Himara (vidék) hegyláncaitól övezett Albán-Riviéra az ország legkedveltebb üdülőhelye. Nagyszámú görög nemzetiség lakja Himara környékét. A kerület székhelye jelentős kikötőváros és kereskedelmi-gazdasági központ számottevő iparral, környékén bányászattal. A kerület mezőgazdasága és halászata hasonlóan jelentős, az utóbbi években pedig a turizmus, a szolgáltatóágazat is fejlődésnek indult.
