Ebben a cikkben a Zürichi főpályaudvar lenyűgöző világát és a társadalomra gyakorolt hatását fogjuk felfedezni. A Zürichi főpályaudvar ősidők óta tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya, minden korosztálytól, kultúrától és kontextustól függetlenül megragadta az emberek figyelmét. A történelem során a Zürichi főpályaudvar alapvető szerepet játszott az emberiség evolúciójában, befolyásolva mindennapi életünk kulcsfontosságú aspektusait. Mély és éleslátó elemzéssel megfejtjük a Zürichi főpályaudvar-et övező titkokat és bonyolultságokat, egy olyan széles és gazdagító látásmódot kínálva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük annak jelentését és relevanciáját a modern világban. Merüljön el ebben az izgalmas felfedezőútban, és szélesítse látókörét a Zürichi főpályaudvar-ről.
Zürichi főpályaudvar | |
Zürich Hauptbahnhof | |
A Zürichi főpályaudvar madártávlatból | |
Cím | |
Ország | Svájc |
Hely | Zürich, Svájc |
Állomáskód | ZUE |
UIC állomáskód | 8503000 |
IBNR állomáskód | 8503000 |
Műemlékvédelmi besorolás | A osztályú nemzeti jelentőségű svájci kulturális javak |
Építési adatok | |
Megnyitás | 1847. augusztus 9. |
Építési stílus | neoreneszánsz |
Építész(ek) | Jakob Friedrich Wanner |
Felhasználási terület | vasúti pályaudvar |
Tulajdonos | Svájci Szövetségi Vasutak |
Üzemeltető | Svájci Szövetségi Vasutak |
Tszf. magasság | 408 m |
Peronnal rendelkező vágányok száma | 26 |
Peronszélek száma | 24 |
Része ennek | S-Bahn Zürich |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | |
Vasútvonalak | |
| |
Szolgáltatások | |
Szolgáltatások | |
Vonatok | |
Átszállási lehetőségek | Zürich HB SZU station |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 22′ 41″, k. h. 8° 32′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 41″, k. h. 8° 32′ 25″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zürichi főpályaudvar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Zürichi főpályaudvar (németül Zürich Hauptbahnhof, vagy röviden Zürich HB) Svájc legnagyobb vasúti fejpályaudvara Zürich központjában. A pályaudvar teljes mértékben multimodális közlekedési csomópont, hiszen a zürichi városi közlekedés minden formájára az átszállási lehetőség a pályaudvar közvetlen közelében biztosított.
A pályaudvar a napi forgalmát tekintve a legnagyobb Európában. Központi elhelyezkedése miatt mind a belföldi, mind a nemzetközi vonatok áthaladnak itt. Hasonlóan néhány modern európai nagyvárosi pályaudvarhoz, kettő szintje van: a felső szint főleg a nemzetközi és belföldi vonatokat szolgálja ki, míg az alsó szint S-Bahn szerelvényeket fogad. A pályaudvar naponta akár összesen több mint 2900 szerelvényt indít. Több vasúttársaság, köztük a Svájci Szövetségi Vasutak vonalai kapcsolódnak itt egymáshoz, egy részük Svájc legrégebbi vasútvonalai közé tartozik.
A pályaudvar a Spanisch-Brötli-Bahn végállomásaként 1847. augusztus 9-én nyílt meg Bahnhof Zürich néven. Ezt a nevet 1893-ig viselte, amikor Zürich környező településeinek a városhoz csatolásával egyidőben átnevezték a mai nevére. Az elmúlt 160 évben a szerves fejlődés, és az időről időre fellépő helyhiány új és új vágányrendszerek kiépítését követelte. Ezt tükrözi a mára kialakult vágányszámozási rendszer is. A pályaudvart összesen 100 km-nél is hosszabb vágányhálózata, 799 darab kitérője, bonyolult jelzőrendszere és igen jelentős forgalma alapján méltán sorolhatjuk a világ legjelentősebb pályaudvarai közé.
Napjaink legnagyobb jelentőségű fejlesztése egy új vasúti alagút építése, aminek elkészültével a korábbi fejpályaudvar átmenő pályaudvarrá alakult. Így a legtöbb vonatnál elmarad az irányváltás, így csökken a menetidő.