Zoltán

Ez a cikk a Zoltán témával foglalkozik, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A történelem során a Zoltán a különböző tudományágak szakértőinek tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya volt, és általában véve a társadalom vitáinak és elmélkedéseinek forrása volt. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a Zoltán fontosságát a jelenlegi kontextusban, különböző nézőpontokat és megközelítéseket elemezünk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy átfogó képet kapjunk erről a témáról. Hasonlóképpen feltárják a Zoltán tanulmányozásának különböző területeken, például kultúrában, politikában, tudományban, stb. Egy kimerítő elemzéssel a cél az, hogy az olvasó széles és naprakész látásmódot adjon a Zoltán-ről, új reflexiókat és ismereteket adva, amelyek hozzájárulnak e jelenség megértésének gazdagításához.

A Zoltán arab eredetű ősi magyar személynév, a török közvetítéssel a magyarba került arab szultan, szoltan, vagyis szultán szóból származik (a > hangváltozás oka, hogy a régi magyarban a hangot még a z betű jelölte, később pedig az íráskép alapján kezdték el -vel ejteni). Jelentése: uralkodó, fejedelem. Női párjai: Zoltána, Szultána.

Rokon nevek

Gyakorisága

A Zoltán az Árpád-korban, a 14. századig ritkán, de előfordult, majd a 19. század elején újították fel. Az Őrségben csak a 19. század végén terjedt el. Az 1990-es években igen gyakori név, a 2000-es években a 13-20. leggyakoribb férfinév között.

Névnapok

Zoltán, Zolta

Híres Zoltánok, Zolták

Egyéb

Kárpáthy Zoltán, Jókai Mór regényének címe, és a regény főszereplőjének a neve

Jegyzetek

  1. a b A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. a b c d e f g Ladó-Bíró, 130. old.
  3. Szabó László 1990: Az Őrség személynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 92. Budapest, 329.
  4. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  5. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források

További információk