Ez a cikk a Zsigra problémájával foglalkozik, amely ma rendkívül fontos. A Zsigra olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, legyen az akadémiai, tudományos, társadalmi vagy kulturális terület. A történelem során a Zsigra tanulmányozás és vita tárgya volt, ellentmondó véleményeket és különféle vizsgálatokat generált, amelyek bővítették ismereteinket ebben a témában. Ebben az értelemben fontos elemezni a Zsigra körül létező különböző perspektívákat, valamint a mai társadalomban rejlő következményeket. Ezen túlmenően a Zsigra előtt álló előrelépéseket és kihívásokat, valamint az általa felvetett problémák lehetséges megoldásait és válaszait is megvizsgálják.
Zsigra (Žehra) | |
A zsigrai templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Iglói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1245 |
Polgármester | Ivan Mižigar |
Irányítószám | 053 61 |
Körzethívószám | 053 |
Forgalmi rendszám | SN |
Népesség | |
Teljes népesség | 2602 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 217 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 450 m |
Terület | 9,66 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 58′ 46″, k. h. 20° 47′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 46″, k. h. 20° 47′ 33″ | |
Zsigra weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsigra témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Zsigra - Lőcse, Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek (Žehra - Levoča, Spišský hrad a pamiatky okolia) | |
Világörökség | |
A Szent Márton-székesegyház a háttérben Szepes várával | |
Adatok | |
Ország | Szlovákia |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1993 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 58′ 46″, k. h. 20° 47′ 33″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsigra témájú médiaállományokat. |
Zsigra (1899-ig Zsegra, szlovákul Žehra, németül Schigra, roma nyelven Žehra) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában. Hotkóc tartozik hozzá.
Lőcsétől 17 km-re, Szepesváraljától 5 km-re délkeletre fekszik.
Nevét minden valószínűség szerint attól a Sigra nevű, a szomszédos (Garancs)Petrócon birtokos szepesi lándzsás nemestől vette, akinek fiait az oklevelek 1292-ben említik, és akik már a tatárjárás előtt jelen voltak a vidéken.
Habár a területen jelentős szláv lakosság volt jelen, ezeket mégsem tekinthetjük őslakosnak, mert a vendégek, „hospesek” jogaival bírnak. A tatárjárás után betelepített szlávokkal nem hozható összefüggésbe a terület neve, mint azt a közkeletű tévhit igyekszik megerősíteni. A Sigra vagy Sygra nevet még sokáig nem a falura, hanem egyrészt a Váraljától délkelet felé húzódó, jóval nagyobb terület megnevezésére használták, amelyen aztán sok település jött létre (Olsavka, Richno, Vojkfalva, Klukno stb.), de Sigra területéből vált ki északon pl. Korotnok község is.
A régészeti leletek szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Az itt talált cserépmaradványok, kőbalták, kőeszközök a vonaldíszes, a zselizi és a bükki kultúra népétől származnak. A korai és a középső bronzkort a pilinyi és a puhói kultúra leletei képviselik. A legfiatalabb leletek a 9. és 10. századból származó cserépmaradványok. A határában emelkedő Dreveník hegyen már a honfoglalás előtt vár állt, melynek védelmi szerepét a közelében később épült szepesi vár vette át.
A falut oklevél 1245-ben említi először „Sygra” néven. Története szorosan kapcsolódik a szepesi vár történetéhez, melynek uradalmához tartozott. Királyi birtok volt, majd 1464-től a Szapolyai családé. 1528-ban a vár Habsburg kézre kerülése után I. Ferdinánd királyé, aki 1531-ben a szepesi uradalommal együtt Thurzó Eleknek adta. 1636-ban a Thurzók kihalásával a Csákyak birtoka lett és maradt is egészen 1948-ig.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSEGRE. Zsera. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vallendorfhoz 1/4 mértföldnyire; határja sovány.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsegra, Szepes vm. tót f. Hotkóczhoz 1/4 mfdnyire: 234 kath. lak. Kath. paroch. templom. Urasági tehenészet. F. u. gr. Csáky Károlyné. Ut. p. Lőcse.”
A 19. század második felében csatolták hozzá Hotkócot. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
1910-ben 331, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 2099 lakosából 1395 cigány és 588 szlovák.