Ábel Olga
Mai cikkünkben a Ábel Olga témával foglalkozunk, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Ábel Olga olyan téma, amely bármilyen korú és hátterű embert érint, és következményei sokrétűek és jelentősek. Ebben a cikkben a Ábel Olga különböző aspektusait fogjuk feltárni, eredetétől és történetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Ezenkívül különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni a Ábel Olga-ről, azzal a céllal, hogy kiegyensúlyozott és teljes képet adjunk a témáról. Olvasson tovább, hogy megtudjon mindent, amit a Ábel Olga-ről tudnia kell!
| Ábel Olga | |
| Született | 1905. január 13. Gyulakuta |
| Elhunyt | 1987. december 10. (82 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Benamy Sándor (1934. június 14. – 1987. december 10.) |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (12/2-1-21) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ábel Olga (Gyulakuta, 1905. január 13. – Budapest, 1987. december 10.) magyar újságíró, író, műfordító, Benamy Sándor író felesége.
Életpályája
Ábel Lázár és Moskovitz Magdolna gyermekeként született. Tanulmányait Marosvásárhelyen és a kolozsvári Marianum felső tagozatán végezte. 1923–29-ben a kolozsvári Keleti Újságnál, 1930–1934-ben a kolozsvári Új Kelet című napilapnál dolgozott szerkesztőségi gyorsírónőként. 1934-ben Budapestre költözött és ugyanezen év június 14-én férjhez ment Benamy Sándor íróhoz. 1934–1944 között a budapesti Mai Nap című napilapnál szerkesztőségi gyorsíró, de egyidejűleg mint újságíró a Nagyváradi Napló, a szabadkai Bácsmegyei Napló és az ungvári Kárpáti Magyar Újság tudósítója volt. 1945–47-ben a nagyváradi Új Élet című napilap, 1948–50-ben a budapesti Szövetkezet című hetilap riportere, 1950–1960 között a Népszava belső munkatársa (riporter).
Főbb művei
- A modern irodalmi műveltség kézikönyve. Az összes, szereplő írók életrajzával és gondolataikkal az élet minden megnyilvánulásáról. Az egyes életrajzokat Benamy Sándor írta; szerk. Benamy Sándorral; Csokonai, Bp., 1941
- Ábel Olga–Benamy Sándor: Keserű kenyér (riportok); Művelt nép, Budapest, 1953
- Ábel Olga–Benamy Sándor: Egy kísértet-térkép nyomán; Kossuth, Budapest, 1963
- Egy újságírónő magánjegyzetei; Magvető, Budapest, 1986 (a Tények és tanúk sorozatban)
- Tanulságos utak 3 kontinensen; Epocha, Budapest, 1988
Fordításai
- José Maria Eca de Queiroz: Amaro atya bűne; ford. Ábel Olga, Kordás Ferenc, utószó Benyhe János; Magyar Helikon, Budapest, 1961
- Upton Sinclair: A szerelem tövises útja; ford. Ábel Olga, Benamy Sándor, a verseket ford. Vidor Miklós, bev. Lutter Tibor; Táncsics, Budapest, 1958 (Táncsics könyvtár)
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 30.)
- ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 428/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 29.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
