A mai cikkben a Ájit Benhaddu-ről fogunk beszélni. A Ájit Benhaddu olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette az elmúlt években, és fontos megérteni következményeit és következményeit. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Ájit Benhaddu az emberek széles köre számára érdekes és releváns témának bizonyult. Ebben a cikkben a Ájit Benhaddu különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, és megvitatjuk a mai világban betöltött fontosságát. Reméljük, hogy ez a cikk teljesebb megértést ad a Ájit Benhaddu-ről és annak hatásairól a valóságban.
Ájit Benhaddu Aït Benhaddou | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Marokkó |
Világörökség-azonosító | 444 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | IV, V |
Felvétel éve | 1987 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 31° 03′, ny. h. 7° 08′Koordináták: é. sz. 31° 03′, ny. h. 7° 08′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ájit Benhaddu témájú médiaállományokat. |
Ájit Benhaddu (berber: ⴰⵢⵜ ⴱⴻⵏⵃⴰⴷⴷⵓ Ath Benhadu, arab: آيت بن حدّو , nyugati nyelvekre átírva Aït Benhaddou) egy marokkói erődített falu (kszár) a Szúsz-Mássza-Draa (Souss-Massa-Drâa) régióban. A falu közvetlenül az Ounila folyó partján fekszik és valamikor a Marrakes–Timbuktu karavánútvonalat ellenőrizte. 1987 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján.
A falu Marrákestől több mint száz kilométernyire délkeletre és Varzázát (Ouarzazate) városától 30 km-re északnyugatra található. A lakosok többsége ma már a (többnyire kiszáradt) folyó túloldalán fekvő új faluban él, de a régi megerődített vályogépületekben is lakik még néhány család.
A település a Ben Haddou berber klán központja volt. Az Almorávidák idején ők ellenőrizték a Szaharán átvezető karavánutat. A kszár azonban később, a XII.-XVI. század között épült. Lakosainak számát is csak becsülni lehet, körülbelül ezren élhettek a szorosan egymás mellé épült kaszbákban. Az eredetileg ablaktalan vályogtornyok belső udvarokat vesznek körbe. A földszinten istállók és raktárak voltak, a felsőbb szinteken pedig lakóhelyiségeket rendeztek be. A településen nem volt minaret. A régi berber falvakban csak imaszobák voltak, minareteket csak a városokban emeltek.
A falu egy domb tövébe (illetve alsó lejtőjére) épült, a domb tetején 17. sz.-i erőd romjai láthatók.
Bár néhány család lakik még a kszárban, a fiatalok elvándorlása és az egyre fokozódó turistafolyam miatt a település valószínűleg múzeummá válik majd. Az új település is egyre inkább a turisták kiszolgálására rendezkedik be.
Aït Benhaddou számos film díszleteként szerepelt, az épületegyüttestől kissé távolabb látható vályogfal a városkapuval is filmdíszletnek épült.