Árpád híd (Ráckeve)
A mai világban a Árpád híd (Ráckeve) olyan kérdés, amely egyre fontosabbá vált a társadalomban. Megjelenése óta a mindennapi élet különböző aspektusait érintette, vitákat, vitákat és jelentős átalakulásokat generált. Hatása különböző területekre terjed ki, a politikaitól a kulturálisig, és sikerült felkelteni a szakértők és a polgárok figyelmét. Tekintettel a vélemények és perspektívák sokféleségére, kulcsfontosságú részletesen és kritikusan elemezni a Árpád híd (Ráckeve) jelenlegi szerepét, valamint lehetséges jövőbeli következményeit. Éppen ezért ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy kimerítően és tárgyilagosan vizsgáljuk meg a Árpád híd (Ráckeve)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, hogy egy olyan átfogó jövőképet nyújtsunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak jelentőségét és hatását a kortárs társadalomra.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Árpád híd | |
 | |
| Árpád híd | |
| Elhelyezkedése | Ráckeve |
| Áthidalt akadály | Duna |
| Szerkezettípus | háromcsuklós ívhíd |
| Teljes hosszúsága | 68,20 m |
| Tervező | Zielinski Szilárd |
| Átadás ideje | 1897. szeptember 26. |
| Elhelyezkedése | |
 Árpád híd
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 09′ 42″, k. h. 18° 56′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 42″, k. h. 18° 56′ 51″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád híd témájú médiaállományokat. | |
A ráckevei Árpád híd a Ráckevei-Duna (azaz a Soroksári Duna-ág) legfontosabb hídja, illetve a legdélebbi fekvésű olyan híd, amely gépjármű-közlekedésre is alkalmas módon keresztezi a folyóágat. A Csepel-szigetet, ezen belül Ráckeve belvárosát köti össze az 51-es út kiskunlacházi szakaszával; a sziget fő gerincútjának számító 5101-es út részét képezi.
Története
A jelenlegi híd helyén eredetileg egy szétszedhető fahíd állt. Ráckeve városa az új, állandó jellegű vashíd építéséhez mintegy 100 000 koronás kölcsönt vett fel. A millennium évében készített hidat 1897. szeptember 26-án avatták fel.
A háromcsuklós ívhidat Zielinszki Szilárd tervezte; nyílása 66 méteres volt.
A II. világháború végéhez közeledve, 1944. november 3-án a visszavonuló magyar csapatok felrobbantották a ráckevei hidat. A szovjet katonák a hídfők mellett keskeny pontonhidat ácsoltak, ez szolgálta az átkelést az 1948-49-es újjáépítésig, melynek során a szintén lebombázott szegedi közúti Tisza-híd roncsait is felhasználták.
