Érselénd
A mai világban a Érselénd olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Az elmúlt években megnőtt az érdeklődés a Érselénd iránt, ami vitát váltott ki a különféle területeken gyakorolt következményeiről és következményeiről. A politikai szférától a kulturális szféráig a Érselénd felkeltette az akadémikusok, aktivisták, politikusok és a hétköznapi polgárok érdeklődését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Érselénd különböző aspektusait, elemezve hatását, fejlődését, valamint a lehetséges megoldásokat az általa jelentett kihívások kezelésére.
| Érselénd (Șilindru) | |
_-_train_station.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Érsemjén |
| Rang | falu |
| Községközpont | Érsemjén |
| Irányítószám | 417546 |
| SIRUTA-kód | 31351 |
| Népesség | |
| Népesség | 971 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 375 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 26′ 14″, k. h. 22° 02′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 14″, k. h. 22° 02′ 49″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Érselénd (románul Șilindru) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
Közigazgatásilag a tőle 6 km-re fekvő Érsemjénhez tartozik.
Története
1163-ban említi először hivatalos dokumentum Zerend, Serend formában. Neve az idő folyamán változott: 1339-ben villa Selend, 1416-ban Selind. A török uralom idején a falu lakatlan volt. 1828-ban Ér Selénd, 1851-ben Ér-Selind, később csak Selind volt.
A település földesura egykor a váradi káptalan volt, később pedig birtokos lett itt a Fráter család is.
A káptalanon kívül dr. Miskolczy Imre volt itt nagyobb földbirtokos.
Népesség
1828-as adatok szerint 563, 1910-ben 990, 1992-ben 1019 lakosa volt, ebből 164 román, 529 magyar, 15 német, 307 roma és 4 más.
Közlekedés
A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma a 17. század elején épült.
Híres emberek
- Itt született és itt halt meg Fráter Alajos (1809-1859) magyar honvédszázados.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Benedek Zoltán: Érmellék, Helios Kiadó, Orosháza, 1996
.svg){kind=small}