Észak-anatóliai-hegység
Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a Észak-anatóliai-hegység témáját, feltárva annak számos oldalát, és olyan holisztikus nézetet nyújtunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak fontosságát és relevanciáját a különböző kontextusokban. A modern társadalomra gyakorolt hatásától a személyes szintre gyakorolt hatásig a Észak-anatóliai-hegység továbbra is olyan téma, amely továbbra is felkelti az érdeklődést és vitákat vált ki. Mélyreható elemzésen és példák széles skáláján keresztül megvizsgáljuk a Észak-anatóliai-hegység különböző dimenzióit, foglalkozunk globális vonatkozásaival, és kiemeljük jelenlegi környezetünk alakításában betöltött szerepét. Akár szakértő a területen, akár egyszerűen csak kíváncsi, hogy többet megtudjon, ez a cikk azt ígéri, hogy gazdag és éleslátó perspektívát kínál a Észak-anatóliai-hegység-ről.
| Pontuszi-hegység (Kuzey Karadeniz Dağları) | |
 | |
| A Pontuszi-hegység látképe | |
| Magasság | 3937 m |
| Hely |  Törökország |
| Legmagasabb pont | Kaçkar-hegy (3932) |
| Hosszúság | 1000 km |
| Szélesség | 60 km |
| Elhelyezkedése | |
 Pontuszi-hegység
Pozíció a Fekete-tenger térképén
| |
 é. sz. 40° 50′ 13″, k. h. 41° 09′ 34″Koordináták: é. sz. 40° 50′ 13″, k. h. 41° 09′ 34″ | |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pontuszi-hegység témájú médiaállományokat. | |
A Pontuszi-hegység vagy Észak-anatóliai-hegység (törökül Kuzey Karadeniz Dağları, vagyis Észak-fekete-tengeri hegység) egy kettős ívű hegyvonulat a Fekete-tenger délkeleti partja mentén, Törökország északi részén, és egészen Örményországig nyúlik. Ma használatos egyik nevét az ókori Pontoszról kapta, melynek egykori területén húzódik, másik neve a földrajzi helyzetéből következik. Legmagasabb pontja a Kaçkar-hegy, 3932 méterrel. Főként fenyőerdő borítja, keleti részein a kaukázusi vegyes erdőkbe megy át. Déli részén húzódik az Anatóliai-fennsík.
Az Észak-anatóliai-hegység egy keskeny partsáv után, szinte közvetlenül a Fekete-tenger délkeleti partjaiból emelkedik ki. A Variszkuszi-hegységrendszer tagja. Nyugat-keleti vonulatai keletre haladva kissé emelkednek. Az Ankarai-fennsík felőli 2500 méteres magasság a keleti részen bőven 3000 méter fölé magasodik. Folyói szintén kelet-nyugati irányúak, néhány közülük keskeny szorosokon tör át a Fekete-tenger felé.
Északi lejtői meredekek és csapadékosak, gyümölcstermesztésre alkalmasak. Hagyományos termékei a mogyoró, tea, dohány és olajbogyó (olívabogyó), a 20. században cseresznye és citrusfélék honosítására is sor került. Magasabb régióiban kiváló legelők találhatók. Egykori vulkanizmusának köszönhetően gazdag színesfémek érceiben. Sok helyen található kőszén is.
Déli lejtőin kevés a csapadék, az erdők ritkásabbak, sztyeppi jellegű a táj. Ez a térség ritkán lakott, az itt élő népesség a folyóvölgyekre koncentrálódik.
Élővilága változatos hegyvidéki élőhelyet mutat. Madarai közül a kaukázusi nyírfajd, az örvös rigó, a vöröshomlokú csicsörke és a hajnalmadár kiemelkedő jelentőségű.
Történelme
A térség az emberiség ókori történetének kiemelkedően jelentős helyszíne. A Hettita Birodalom északi peremvidékét alkotta, első ismert népei a kaskák és a hajok. Az utóbbiak a ma is a közelben élő örmények közvetlen ősei.
Részei
- Köroğlu-hegység
- Ilgaz-hegység
- Küre-hegység
- Canik-hegység
- Köse-hegység
- Giresun-hegység
- Mescit-hegy
- Yalnızçam-hegység
- Tecer-hegység
- Mercan-hegység
- Kelet-fekete-tengeri hegység (Doğu Karadeniz Dağları)
- Allahuekber-hegység
Jegyzetek
- ↑ Pontuszi-hegység (magyar nyelven). Britannica Hungarica. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)[halott link]
- ↑ a b Pontic Mountains (angol nyelven). Britannica Encyclopaedia. (Hozzáférés: 2019. március 28.)
.jpg){kind=small}
|
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
