Óriás-hegység
Manapság a Óriás-hegység téma nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Óriás-hegység a politikától a populáris kultúráig különböző területeken a vita központi pontjává vált. A Óriás-hegység fontossága túllépte az akadályokat, és beszédtéma lett szerte a világon. Ebben a cikkben a Óriás-hegység-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Kétségtelen, hogy a Óriás-hegység olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és jelentősége a következő években tovább fog növekedni.
| Óriás-hegység (Krkonoše, Karkonosze) | |
 | |
| A hegylánc légifotója | |
| Hely |  Csehország,  Lengyelország |
| Hegység | Szudéták |
| Legmagasabb pont | Sněžka (1602 m) |
| Terület | 631 km2 |
| Elhelyezkedése | |
 Óriás-hegység
Pozíció Csehország térképén
| |
 é. sz. 50° 46′, k. h. 15° 37′Koordináták: é. sz. 50° 46′, k. h. 15° 37′ | |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás-hegység témájú médiaállományokat. | |
Az Óriás-hegység (csehül: Krkonoše, lengyelül: Karkonosze, németül: Riesengebirge) vonulata Csehország északi, valamint Lengyelország délnyugati részén helyezkedik el. A hegylánc a Szudéták középső vonulatában található és északnyugati-délkeleti irányban húzódik. Az Óriás-hegység a Szudéták legmagasabb ága.
A hegylánc főgerince gyakorlatilag Csehország és Lengyelország közös határvonalának egy részét is képezi.
A hegység legmagasabb pontja a Sněžka (lengyelül: Śnieżka) a maga 1602 méteres magasságával. A hegycsúcs ezzel Csehország legmagasabb pontjának is számít. Az Óriás-hegységet leginkább a földtörténeti óidőből, a paleozoikum származó kőzetek alkotják, többek között a gránit és a pala.
Az Óriás-hegység éghajlatát a gyors időjárás-változás elemei jellemzik. A hegység lábánál évente 700 mm csapadék hullik átlagosan, a főgerinc környezetében azonban ez az érték ennél jóval több, általában 1200 és 1600 mm körül mozog. A csapadék jelentős hányada télen, hó formájában érkezik. A hegylánc főgerince Európa legszelesebb területei közé tartozik. A Balti-tenger irányából érkező szeleket semmi sem tudja megfékezni a Lengyel-alföld felett, ennek következtében a hegység területén igen gyakoriak az északi irányból érkező heves orkánszerű viharok.
A hegyvonulat területét nemzeti parkká nyilvánították. A lengyelországi területen 1959 óta áll fenn Karkonosze Nemzeti Park néven, míg a csehországi részt 1963-ban nyilvánították védett területté Krkonoše Nemzeti Park néven. 1992-ben az UNESCO által nyilvántartott bioszféra-rezervátummá nyilvánították.
Cseh elnevezése, a Krkonoše valószínűleg szorb eredetű, és a hegység mesebeli szellemének, az óriásnak a nevéből ered. A kifejezést 1110-ben említették először feljegyzésekben.
Jegyzetek
- ↑ Bokor József (szerk.). Óriás-hegység, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2011. március 25.
- ↑ a b c d e Óriás-hegység. Pizolit Barlangkutató Sportegyesület, 2008. május 9. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
Források
- Általános kislexikon II. (L–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2005. 334. o. ISBN 963-9257-25-7
