Új Hanza Szövetség
A mai világban a Új Hanza Szövetség olyan téma, amely nagyon aktuálissá vált, és a mindennapi élet minden területén jelen van. Hatása megfigyelhető a politikában, a társadalomban, a gazdaságban és a kultúrában. A Új Hanza Szövetség egyre nagyobb érdeklődést váltott ki az emberekben, akik igyekeznek megérteni következményeit és következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Új Hanza Szövetség-et, és azt, hogy miként vált napjainkra olyan releváns témává. Az eredetétől a jelenlegi hatásáig elemezzük hatását és szerepét a mai világban.
| Új Hanza Szövetség | |
 | |
| Az Új Hanza Szövetség országai kékkel Európa térképén | |
| Alapítva | 2018. február |
| Típus | gazdasági, diplomáciai és politikai szövetség |
| Tagság | Írország, Hollandia, Dánia Svédország Finnország Észtország Lettország Litvánia |
| Működési régió | 1,075,220 km2 |
Az Új Hanza Szövetség 2018. februárban alakult, az Európai Unión belüli északi tagállamokat tömörítő szövetség, azaz Írország, Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország, valamint a három balti állam: Észtország, Lettország és Litvánia által alkotott csoport. A regionális szervezet kétoldalas alapító dokumentumát a tagországok pénzügyminiszterei írták alá, az alapító dokumentumban az Európai Unió monetáris politikájával kapcsolatos közös álláspontjuk alapjai fogalmazódnak meg. Az Új Hanza Szövetség a konzervatívabb fiskális politikát hasonlóan valló északi országok informális együttműködéséből nőtt ki. Elnevezése a történelmi Hanza-szövetségből ered, mely a 13-17. században kereskedővárosok szövetségeként működött Észak-Európában és a Balti-térségben.
Története
Megszületésének előzményéhez tartozik az állami pénzügyeknek az a válsága, amelybe Görögország, majd Portugália, Írország, Spanyolország, Olaszország és Ciprus került a 2007-ben kezdődött gazdasági világválság után, mely az eurózóna válságává terebélyesedett. A Hollandia által vezetett és Németország háttértámogatását élvező Új Hanza Szövetség tagországai attól tartanak, hogy az Európai Unión belüli nagyobb költségvetési deficit, illetve államadósság megengedése, vagy a közös kibocsátású kötvényekhez adott beleegyezés olyan pénzügyi elkötelezettségvállalását eredményezheti, amely felett nem lenne teljes ellenőrzésük.
Jegyzetek
- ↑ https://vm.fi/documents/10623/6305483/Position+EMU+Denmark+Estonia+Finland+Ireland+Latvia+Lithuania+the+Netherlands+and+Sweden.pdf/99e70c41-6348-4c06-8ff8-ed2965d16700/Position+EMU+Denmark+Estonia+Finland+Ireland+Latvia+Lithuania+the+Netherlands+and+Sweden.pdf.pdf
- ↑ SOÓS KÁROLY ATTILA: Elviszi-e a vírus az eurót?. HVG, 2020. április 22. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Fenntartható felzárkózás euróval pp. 136. MNB, 2020. (Hozzáférés: 2020. május 20.)
Kapcsolódó szócikkek
További információk
