1250

Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század

Évtizedek: 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek – 1300-as évek

Évek: 1245 – 1246 – 1247 – 1248 – 1249 – 1250 – 1251 – 1252 – 1253 – 1254 – 1255

• április 5. – IX. Lajos francia király és serege a mamlúkok fogságába esik.^[1]
• december 13. – II. Frigyes német-római császár halála,^[2] ő az utolsó Hohenstauf a császári trónon.
• december 13. – IV. Konrád német király – II. Frigyes császár fiának – tényleges uralkodásának kezdete. (I. Konrád néven egyben nápolyi és szicíliai király is, 1254-ig uralkodik.)

• az év folyamán –
  • IV. Béla magyar király kun csapataival megrohanja Ausztriát.^[3]
  • Boldog Özséb megalapítja a pálos rendet a Pilisszántói Hármas-barlangban.^[4]
  • III. Alfonz portugál király visszafoglalja Algarve várát a móroktól, ezzel végleg kiűzi őket Portugáliából.
  • Valdemár svéd király trónra lépése, a Folkung-ház első uralkodója a svéd trónon.
  • Albertus Magnus először mutatja ki az arzént, mint kémiai elemet.
  • A valladolidi egyetem alapítása.
  • A velencei Rialto híd átépítése pontonhídról állandó híddá.
  • A Bahri-dinasztia hatalomra jutása Egyiptomban al-Muizz Ajbak trónra lépésével.
  • Mindaugas litván nagyfejedelem felveszi a római katolikus vallást és koronát kér a pápától.^[5]

• december 25. – IV. Ióannész nikaiai császár († 1305 körül)
• János skót király († 1313 k.)
• Giovanni Pisano itáliai szobrász († 1314)
• Pietro d’Abano itáliai fizikus, filozófus és asztrológus († 1316)
• Robert d’Artois, Artois grófja († 1302)

• február 2. – XI. Erik svéd király (* 1216)
• május 2. – Túránsáh egyiptomi szultán (* ?)
• augusztus 10. – IV. Erik dán király (* 1216)
• október 4. – VI. Hermann badeni őrgróf (* 1226 k.)
• december 13. – II. Frigyes német-római császár (* 1194)

A Wikimédia Commons tartalmaz 1250 témájú médiaállományokat.