A Jugoszláv Királyság címere

A következő cikk a A Jugoszláv Királyság címere problémájával foglalkozik, amely az elmúlt években vált aktuálissá. A A Jugoszláv Királyság címere megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki a szakértők és a nagyközönség körében, vitákat és reflexiókat váltva ki fontosságáról és hatásáról különböző területeken. A A Jugoszláv Királyság címere tanulmányozás és vita tárgyává vált különböző területeken, legyen szó többek között a tudományról, a technológiáról, a történelemről, a politikáról, a kultúráról. Ebben a cikkben a A Jugoszláv Királyság címere-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük annak érdekében, hogy átfogó és átfogó képet kapjunk jelentéséről és következményeiről.

A Jugoszláv Királyság címere 1918 és 1941 között

A Jugoszláv Királyság címerének alapját Szerbia címere adta, mert kinézetre szinte teljesen megegyezik vele, de alapvetően két jelentős eltérés fedezhető fel. Míg a szerb címeren az Obrenović-dinasztia koronája van feltüntetve, addig a jugoszláv címerre a Karađorđević család királyi koronája került fel, ami érthető, hiszen az ország uralkodói ebből a házból kerültek ki.

A másik jelentős változtatás a kétfejű fehér sas mellén található kis címer. A szerb címeren a négyfelé osztott pajzs, a négy szerb cirill SZ betűt (C) tartalmazza, míg a jugoszláv címeren helyet kapott a horvátok piros-fehér kockás mintája és a szlovénok három hatágú csillaga, amit a Cillei család címeréből vettek át.

A címert 1918-ban fogadták el, amikor létrejött a többnemzetiségű Szerb-Horvát-Szlovén Állam (Drzava SHS), majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (Kralevstvo SHS). Ezt 1929. október 3-án I. Sándor király Jugoszláv Királyságra, azaz „Délszláv Királyságra” változtatta.

Galéria

Kapcsolódó szócikkek

Források