A mai világban a Közép-Európa egyre fontosabbá vált. Megjelenése óta a Közép-Európa világszerte felkeltette az emberek figyelmét a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásának köszönhetően. Legyen szó személyes, társadalmi, politikai, gazdasági vagy kulturális szféráról, a Közép-Európa általános érdeklődésre számot tartó témának bizonyult számos közönség számára. Éppen ezért ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Közép-Európa jelentőségét, időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Részletes elemzéssel átfogó perspektívát kívánunk nyújtani a Közép-Európa-ről és a jelenkori világban betöltött szerepéről.
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Más rendszerezések szerint Közép-Európán belül Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa különíthető el, ami nagyjából hasonló a fenti csoportosításhoz, leszámítva Szlovéniát, amelyet Kelet-Közép-Európához is szokás sorolni (a felosztás inkább politikai alapú, mint földrajzi, például Csehországot kelethez, míg Ausztriát nyugathoz sorolja).
Időnként Közép-Európához sorolják a következő országok egyes részeit:
Elsősorban kulturális és politikai értelemben szokták közép-európainak tekinteni a balti országokat is, bár földrajzilag inkább Észak-Európához tartoznak:
A Benelux államokat általában Nyugat-Európa részének szokás tekinteni, de bizonyos történelmi, nyelvi, kulturális szempontok alapján alkalmanként Közép-Európa országai között is említik őket:
Ország | Terület km² |
Népesség (fő) 2014. dec. |
Népsűrűség fő/km² |
Főváros | GDP (PPP) 2016, USD/fő |
nettó átlagkereset euróban, 2017-ben |
fiz. forr. |
HDI (2014) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ausztria | 83 879 | 8 223 062 | 101 | Bécs | 48004 | 1934 | 0.881 | |
Csehország | 78 866 | 10 513 209 | 133 | Prága | 33231 | 870 | 0.861 | |
Horvátország | 56 594 | 4 284 889 | 76 | Zágráb | 22795 | 800 | 0.812 | |
Lengyelország | 312 679 | 38 483 957 | 123 | Varsó | 27764 | 770 | 0.834 | |
Magyarország | 93 030 | 9 877 365 | 106 | Budapest | 27481 | 654 | 0.818 | |
Németország | 357 168 | 80 716 000 | 226 | Berlin | 48110 | 2270 | 0.911 | |
Svájc | 41 285 | 8 183 800 | 198 | Bern | 59560 | 4421 | 0.917 | |
Szlovákia | 49 035 | 5 415 949 | 110 | Pozsony | 31338 | 722 | 0.830 | |
Szlovénia | 20 273 | 2 061 085 | 102 | Ljubljana | 32085 | 1051 | 0.874 |
–nagyon magas | –alacsony |
–magas | –nincs adat |
–közepes |
Az országok az emberi fejlettségi index alapján (2014)
A globalizációs index a 2015-ös adatok alapján:
A jólét szintje a 2016-os adatok alapján:
90–100 | 80–89 | 70–79 | 60–69 |
50–59 | 40–49 | 30–39 | 20–29 |
10–19 | 0–9 | nincs adat |
A közép-európai országok többsége általában a korrupciós index világátlagánál magasabb pontszámot ért el (2015):
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Északról a Balti-tenger és az északi tenger, nyugatról a Rajna, keletről a Kelet-európai-síkság, délről pedig az Alpok, Kárpátok és a Száva–Duna vonal határolja.
Az óidőben röghegységek alakultak ki Közép-Európában, amelyek a Variszkuszi-hegységrendszer részei. Ezek a Német-középhegység, a Lengyel-középhegység és a Cseh-medence peremhegységei.
Az óidőben kialakult röghegységek a középidő végén érték el a mai képüket. Ez a hegységképző mozgások eredménye volt. A lepusztult rögök újból kiemelkedtek, a közöttük lévő medencék mélybe zökkentek. A magasra emelkedett hegységek erősen letarolódtak, és így gránit és pala került a felszínre. Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket viszont tengeri elöntések üledékrétegei fedték be. A törésvonalak árokrendszerében a folyók völgyeket vágtak maguknak.
Ebben az időszakban fejeződtek be végleg a középidő végén elkezdődő hegységképző mozgások.
Kialakultak a fiatal gyűrthegységek, Közép-Európa legmagasabb területét képző hegységek, az Alpok és a Kárpátok. Ezek az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartoznak.
A negyedidőszakban bekövetkező jégkorszak hatására kialakult az északi alföldi tájak felszíne. Az előrenyomuló és visszahúzódó jégtakaró kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a tóhátságok területét. Ezek dél felé ellaposodtak és az alföldeken gyakori a lösz és a folyami hordalék. Ezek az alföldek például a Lengyel-alföld és a Germán-alföld. A hegységekkel körülvett medenceszerű alföldeket a hegységtől érkező folyók tökéletes síkságokká alakították. Terjedelmes lösztakaróik anyagát erős szelek szállították. Ilyen alföldek például a Román-alföld, a Kisalföld és az Alföld.
Közép-Európa fiatal mai vízhálózata az utolsó jegesedés után jött létre. Legfőbb vízválasztói a Kárpátok és az Alpok gerincein futnak. Közép-Európa legfontosabb folyója a Duna. Donaueschingentől a torkolatáig, a Fekete-tengerig 2840 kilométert tesz meg. Fontosabb folyói:
A negyedidőszakban számos tó alakult ki, főleg a Germán- és Lengyel-alföld északi részének tavai.
A német „Mitteleuropa” (Közép-Európa) kifejezést kulturális értelemben néha kifejezetten azokra az államokra alkalmazzák, amelyek a Habsburg-monarchia felbomlása óta jöttek létre.
Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról Kelet-Európa részeként szoktak beszélni, Lengyelországban pedig Ukrajnáról ugyanígy.
Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket a Szovjetunió uralma alá hajtott a második világháborúban.
Egyes nézetek Közép-Európa igen tág értelmezését vallják, amely ide sorolja Baltikumot és Délkelet-Európa valamennyi országát is Görögország és Törökország európai része kivételével.
Közép-Európa fogalmát német földrajzosok hozták forgalomba a 19. században. A fogalom tartalmában azonban mindig más és más volt. A kezdeti természetföldrajzi jelleg később politikai tartalommal telítődött, mint a jelentkező német nemzettudat egyik megnyilvánulása.
Volt olyan, aki nyugat és kelet közé helyezte Közép-Európát, észak–déli irányban, az Északi-foktól Szicíliáig. Más észak és dél között képzelte el helyét, így Közép-Európát nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Fekete-tenger határolta. Mások Európa középső részét nevezték Közép-Európának, melybe nemcsak a német nyelvterületet, hanem a környező, nem németajkú peremvidékeket is beleértették. Zeune 1808-as geográfiájában Észak-, Közép- és Dél-Európára osztotta a kontinenst, az 1811-es kiadásban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa között tett különbséget, az 1833-asban már Északnyugat- és Délkelet-Európa között találjuk Közép-Európát.
A németek úgy vélték, bármiféle tartalmat adunk a közép-európaiság eszméjének, bárhol húzzuk meg fogalmi és földrajzi határait, egy európai rangú politikai egység Franciaország és az Orosz Birodalom között nem valósítható meg a német nemzet nélkül. 1848-hoz közeledve a német nemzeti mozgalom követelései között felbukkan az egységes Németország utáni vágy mellett az európai német nagyhatalom ábrándja. Így lett a földrajzi fogalomból politikai eszme: Közép-Európából és Európa közepéből Mitteleuropa.