A makói városi bíróság épülete
Ebben a cikkben a A makói városi bíróság épülete lenyűgöző világába fogunk beleásni. A A makói városi bíróság épülete eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig megvizsgáljuk a A makói városi bíróság épülete összes releváns vonatkozását. Elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, a jelenkori jelentőségét és a lehetséges jövőbeli perspektívákat. Ezenkívül megvizsgáljuk a A makói városi bíróság épülete-re vonatkozó különböző megközelítéseket és szakértői véleményeket, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújtsunk erről a nagyon releváns témáról. Ezzel a cikkel elmerülünk a A makói városi bíróság épülete felfedezésének és megértésének útjában, hogy teljes mértékben megértsük annak fontosságát ma és a jövő generációi számára.
A makói járásbíróság épülete a település eklektikus építészeti örökségei közé tartozik.
A járásbíróságokat 1872-ben állították fel Magyarországon, így Makón is. Az igazságügyi minisztérium 1896-ban új épület felállítását rendelte el. Az építés körülményeiről, határidejéről, terveiről nem maradt fönn semmilyen dokumentum, a bíróság tervezőjének neve sem ismert.
Az épület a városközpontban található, a városháza szomszédságában. Kétszintes, hangsúlyos, jón fejes pilaszterrel tagolt középrizalittal, a tető erősen kiemelt, teknőszerű. Rajta kovácsoltvas díszítést helyeztek el. Tengelyképlete 4+5+4. A földszinti homlokzat kváderezett, az emeleti vonalkázott. Az épület koronázópárkánya fogazott, a rizalit főpárkánya fölé ballusztrádos fölfalazás készült. Ablakai íves vagy vízszintes záródásúak, szemöldöktimpanonnal díszettek. A szemöldökpárkány mindegyiknél erőteljes. Az utcafronti épületrész középfolyosós és kéttraktusos, míg a belső szárny oldalfolyosós és egyszakaszos.
Az épület megépítése óta bíróságként üzemel; szolgálati lakásában született Mályusz Elemér középkorkutató, történész.
Források
- Csongrád megye építészeti emlékei (Szerkesztette: Tóth Ferenc dr.), Szeged, 2000 ISBN 963-7193-28-6