A személyes adatok védelme
Ebben a cikkben a A személyes adatok védelme témával foglalkozunk, amely a különböző területekről és profilokból származó emberek figyelmét és érdeklődését felkeltette. A A személyes adatok védelme egy széles körben vitatott téma, amely ellentmondó véleményeket szült, elemzések, viták és elmélkedések széles spektrumát generálva. Megalakulása óta a A személyes adatok védelme kutatások, kutatások és spekulációk tárgya, kíváncsiságot és aggodalmat kelt azokban, akik meg akarják érteni, elmélyíteni és megérteni következményeit és következményeit. Az évek során a A személyes adatok védelme fejlődött, és különböző kontextusokban releváns témaként pozicionálta magát, társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos és kulturális szempontokat is lefedve. Ebben a cikkben a A személyes adatok védelme-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat, megközelítéseket és vitákat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről az izgalmas témáról.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
 |
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni az Adatvédelem szócikkel. |
A személyes adatok védelmével a Magyarország Alaptörvényének VI. cikke foglalkozik:
- (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
- (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
- (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.
Magyarország Alkotmánybírósága az 15/1991. számú határozatának II. Fejezetében foglalkozott a személyes adatok védelmének tartalmával:
- Az Alaptörvény XII. cikkében biztosított személyes adatok védelméhez való jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel a Alaptörvényben megkövetelt feltételeknek.
Tehát, a személyes adatok védelme az egyén információs önrendelkezésének biztosítását jelenti. Az adatkezelők a természetes személyek személyes adatait csak azok beleegyezésével szerezhetik meg, tárolhatják és dolgozhatják fel. A törvény egyes, kivételes esetekben elrendelhet kötelező adatkezelést például a bűnüldözés, a nemzetbiztonság, katasztrófák vagy járványok elkerülése érdekében, esetleg fontos államérdekből. Mindegyik esetben az adatvédelmi törvény megfelelő védelemben részesíti az összegyűjtött személyes adatokat. A személyes adatok védelme magában foglalja a fizikai adatvédelmet is, amely a megsemmisüléstől, illetéktelen változtatástól, megtekintéstől, felhasználástól vagy továbbítástól védi azokat.
A személyes adatok védelme a nem természetes személyek, például a jogi személyek adataira nem vonatkozik.