Közös vállalat
Ebben a cikkben a történelemben mély nyomot hagyó Közös vállalat érdekes életét és munkásságát tárjuk fel. Az évek során a Közös vállalat döntő szerepet játszott különböző területeken, a tudománytól a művészetig, a politikáig és a társadalomig. Öröksége a mai napig fennmarad, és befolyása a modern élet számos területén érezhető. Pályájának, eredményeinek és kihívásainak részletes elemzése révén jobban megérthetjük hatásának nagyságát és jelentőségét a történelmi kontextusban. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy felfedezze azokat az árnyalatokat és dimenziókat, amelyek a Közös vállalat-et releváns és inspiráló figurává teszik a jelen és a jövő generációi számára.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A közös vállalat a magyar jog szerint a rendszerváltás előtt a gazdasági társulás, majd a rendszerváltás után a gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező formája volt. Rövidítése: „kv”.
Története
A gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. tvr. a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások egyik fajtájaként ismerte el a közös vállalatot.
A rendszerváltás után 1997-től a közös vállalat olyan gazdasági társaság volt, amely a kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vagyona a tartozásokat nem fedezi, úgy a tagok együttesen, kezesként felelnek.
Az új gazdasági törvény kidolgozása közben merült fel, hogy a közös vállalatokat, gazdasági jelentéktelenségük és kis számuk miatt meg kellene szüntetni. Ezt a jogalkotó elfogadta, így a 2006. évi IV. törvény szerint 2006. július 1-jétől új közös vállalat nem alapítható. A már létrejött közös vállalatok a fenti szabályok alapján működhetnek tovább.
Jegyzetek
Források
- 1978. évi 4. tvr. a gazdasági társulásokról
- 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról
- 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról