Alban Berg
A Alban Berg olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megjelenése óta vita, vita és feltárás tárgya, miközben szakértők, tudósok és a nagyközönség megpróbálja megérteni a kortárs társadalomra gyakorolt hatását. Ez a cikk belemerül a Alban Berg-be, megvizsgálva annak eredetét, fejlődését és jelenlegi relevanciáját. Részletes és szemléletes elemzéssel igyekszünk rávilágítani erre a jelenségre, teljes és naprakész képet adva jelentéséről és hatásáról a különböző területeken. A Alban Berg különböző szögekből történő megközelítésével az a cél, hogy olyan panorámaképet nyújtsunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy széles és mély megértéssel elmélyüljön ebben a témában.
| Alban Berg | |
 | |
| Alban Berg szoborportréja | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1885. február 9. Bécs |
| Származás | osztrák |
| Elhunyt | 1935. december 24. (50 évesen) Bécs |
| Sírhely | Hietzingi temető |
| Házastársa | Helene Berg |
| Iskolái | Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem |
| Pályafutás | |
| Műfajok | |
| Hangszer | zongora |
| Tevékenység | zeneszerző |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alban Berg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alban Maria Johannes Berg (Bécs, 1885. február 9. – Bécs, 1935. december 24.), osztrák zeneszerző, a modern szimfonikus zene egyik meghatározó alakja, a tizenkétfokú (dodekafon) zeneszerzői technika képviselője.
Élete
Nürnbergi kereskedőcsaládból származott. Apja Conrad Berg, anyja Johanna Anna Berg. Zenei tehetségét, művészi érzékenységét, romantikus hajlamát anyjától örökölte. Gyermekkorában költőnek készült. Érdekesség, hogy az iskolában megbukott német irodalomból. Megpróbálkozott a zeneszerzéssel is, noha zenei képzésben nem részesült. Első művei dalok voltak, 1900-ban hármat írt. 1904-ben hivatalnoki állást vállalt, de a komponálást folytatta. Még ebben az évben Arnold Schönberg magántanulója lett, akivel a közös hangot Gustav Mahler zenéje iránti csodálat teremtette meg. Schönberg zenei felügyelete alatt komponálta első „fegyelmezett” darabjait: a Hét korai dalt 1905-től, a Zongoraszonátát 1907–1908-ban és a Fúgát 1907–ben. Műveivel először nyilvánosan a Schönberg-tanítványok éves koncertjein szerepelt. Stílusára tanítómesterén kívül Webern és Zemlinsky darabjai, Kokoschka képei és Wedekind drámái hatottak.
Berg anyagi biztonsága 1906-ban jelentősen javult, komolyabb családi örökséghez jutott. Azonnal otthagyta hivatalát, és kizárólag a zeneszerzésnek élt. Tanulmányait változatlanul folytatta Schönbergnél, és ekkor készült a Hebbel és Mombert verseire írt Op.2-es Dalok, valamint az Op.3-as Vonósnégyes. A Vonósnégyes a zenetudósok szerint Mahler hatását őrzi, ugyanakkor azonban már szakítani látszik a tonalitással.
1911-ben megnősült, Helene Nahowski iránti szerelme sokak szerint zenéjének színeire is kihatott. Az 1912-es Altenberg-dalokban például fülledt erotikát lehet felfedezni, ami Berg későbbi műveiben, elsősorban két operájában is megtalálható. A Schönbergnél töltött tanulóévek után ez volt Berg első önálló kompozíciója, amelynek bécsi bemutatóján hatalmas botrány tört ki. A Schönberg vezényelte koncerten – amelynek műsorán szerepelt Schönberg Kamaraszimfóniája is – még a rendőrségnek is be kellett avatkozni.
Az első világháború előtt még megírta Négy klarinét-zongoradarabját (Op.5) és Három zenekari darabját (Op.6). A háborúban 1915 és 1917 között katonai szolgálatot teljesített az osztrák hadseregben. A háború utáni években a – Georg Büchner színművére épülő – Wozzeck című opera komponálásával foglalatoskodott. Lassan dolgozott, csak 1921-re készült el. Az opera első bemutatói Berlinben (1925), Prágában (1926) és Leningrádban (1927), majd Oldenburgban voltak. A mű rövid idő alatt világsikert aratott, ez volt az első sikeres atonális opera (noha vannak benne tonális részek is). Büchner drámájának megzenésítése „a legnagyobb fokú művészi aktualitás, a lelkiismeretesség tette volt” (Redlich). Az operából később hangversenytermi ciklust is formázott, amelyet 1924-ben mutattak be Frankfurt am Mainban óriási sikerrel.
A Wozzeck után komponált Kamarakoncert, amit zongorára, hegedűre és 13 vonósra írt, Schönberg 50. születésnapjára készült. Az első igazi dodekafon műve az 1926-ban készült Lírai szvit, ezt követte a hasonló stílusú hangversenyáriája, A bor (Der Wein), Baudelaire versére. A komponálás mellett tanított is, és harcosan küzdött az avantgárd zene elismertetéséért. 1930-ban a Porosz Művészeti Akadémia tagja lett. Lulu című operáját 1928-ban kezdte írni Frank Wedekind Erdgeist és Die Büchse der Pandora című drámái alapján. A darab leplezetlen erotikájában a Hanna Fuchs Robettinnel folytatott szerelmi viszonya is benne van. Berg a Lulut végül nem tudta befejezni, 1935-ben vérmérgezés következtében meghalt. Halála előtt azonban még elkészült Hegedűversenyével, amelyre a megbízást 1935-ben Louis Krasner hegedűművésztől kapta, aki az ősbemutatón is játszotta a szólószólamot Barcelonában 1936-ban. Berg a művet Egy angyal emlékére címmel a 18 évesen gyermekbénulásban elhunyt Manon Gropius, Alma Mahler-Werfel és Walter Gropius lánya emlékének ajánlotta.
Művei
Az alábbi lista Berg fontosabb kompozícióit tartalmazza.
Operák
Zenekari művek
- Öt zenekari dal („Altenberg-dalok”), Op.4, 1912.
- Három zenekari darab, Op.6, 1914.
- Lulu szvit
Versenyművek
- Kamarakoncert, 1923–1925.
- Hegedűverseny („Egy angyal emlékének”), 1935.
Kamarazene-művek
- Vonósnégyes, Op.3, 1911.
- Négy darab klarinétra és zongorára, Op.5, 1913.
- „Lírai szvit” (vonósnégyes), 1926.
Zongoradarabok
- Zongoraszonáta, h-moll, Op.1, 1907–1908.
- Zongoravariációk, 1908.
Vokális zene
- A bor – koncertária szoprán hangra és zenekarra, 1929.
- Wozzeck – 3 részlet szoprán hangra és zenekarra, 1924.
Dalok
Mintegy kilencven dal és duett.
- Hét korai dal, 1905–1907.
- Mignon, Goethe versére.
- A varrónő, Rilke versére.
- Séta, Mombert versére.
- Dalok, Hebbel és Mombert verseire, Op.2, 1909–1910.
- A bor, Baudelaire versére, 1929
Magyarul
- Írások, levelek, dokumentumok; ford. Várnai Péter; Zeneműkiadó, Bp., 1965
- Írások az új zenéről; vál., szerk., előszó Ignácz Ádám, ford. Balázs István, Ignácz Ádám; Rózsavölgyi, Bp., 2020 (Zeneszerzők írásai)
Jegyzetek
- ↑ Aki nagy valószínűséggel I. Ferenc József császár házasságon kívüli leánya volt (német nyelven). (Hozzáférés: 2013. július 1.)
- ↑ Anthony Pople: Berg, Violin Concerto. Cambridge University Press, 1991, pp. 26–28.
Források
- Alban Berg: Írások – levelek – dokumentumok. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
- Böhm, Karl: Pontosan emlékszem. Önéletrajz. Ford. Boros Attila. Budapest, 1977. Zeneműkiadó. ISBN 9633301866
- Kárpáti János: Alban Berg: Wozzeck in Miért szép századunk operája? Szerk. Várnai Péter. Budapest, 1979. Gondolat K. pp. 123–166 ISBN 9632807820
- Kovács János: Alban Berg: A bor in Miért szép századunk zenéje? Szerk. Kroó György. Budapest, 1974. Gondolat K. pp. 155–180 ISBN 9632800427
- Pernye András: Alban Berg. Budapest, 1967. Gondolat K
- Pople, Anthony: Berg. Violin Concerto. Cambridge University Press, 1991. ISBN 9780521399760
- Arnold Schoenberg levelei. Vál. és szerk. Erwin Stein. Ford. Tallián Tibor. Budapest, 1974. Zeneműkiadó. ISBN 9633300088
- Stanley, John: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Alban Berg operái | ||
|---|---|---|
| ||
