Alsólegénd

Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Alsólegénd-et és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Alsólegénd egy olyan téma, amely sok vitát és vitát váltott ki az elmúlt években, és fontos, hogy minden nézőpontot és véleményt megvizsgáljunk az üggyel kapcsolatban. A Alsólegénd a keletkezésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig döntő szerepet játszott az emberek életében, olyan szempontokat befolyásolva, mint a politika, a technológia, a kultúra és a környezet. Ebben a cikkben elmélyülünk a Alsólegénd különböző dimenzióiban, és megpróbáljuk megérteni a mai világra gyakorolt ​​hatását.

Alsólegénd (Dolné Mladonice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rangközség
PolgármesterAdam Alakša
Irányítószám962 41 (pošta Bzovík)
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámKA
Népesség
Teljes népesség126 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság400 m
Terület6,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 20′ 17″, k. h. 19° 07′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 17″, k. h. 19° 07′ 40″
Alsólegénd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólegénd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsólegénd (1891-ig Alsó-Mladonya, szlovákul: Dolné Mladonice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése

Korponától 8 km-re, délkeletre fekszik.

Története

1391-ben "Legyend" alakban említik először. A falut a Hontpázmány nemzetségből származó Lampert comes telepítette szász telepesekkel, később a bozóki premontrei apátság birtoka lett. Ezután a Balassa és a Fáncsy családoké. 1439-ben Mladonya néven említik. Neve a szlovák mlad (= legény) főnévből származik. 1715-ben 15 háztartása volt. 1828-ban 34 házában 203 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Mladonya. Két tót falu Hont Várm. földes Urok a’ Tudományi Kintstár, a Bozóki Uradalomban, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik az Alsó, Bozókhoz közel, a’ Felső pedig Szenográdnak szomszédságában, és annak filiája, födgyeik közép termékenységűek, legelőjök elég, fájok van mind a’ két féle."

Fényes Elek szerint "Mladonya (Alsó- és Felső-), 2 egymásmellett levő tót falu, Hont vmegyében, a bozóki uradalomban. Az első: 215; a második 304 kath., és 5 evang. lak. Ut. p. Selmecz."

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott. A második világháború idején lakói közül többen részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.

Népessége

1910-ben 217, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 152 szlovák lakosa volt.

2011-ben 119 szlovák lakta.

Nevezetességei

  • A faluban számos 19. századi, jellegzetes népi építésű lakóház található.
  • Egykor híres volt csipkeverőiről is.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Ez a szlovákiai Besztercebányai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot