Napjainkban a Szénavár olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Egyre többen érdeklődnek a téma iránt és keresnek ezzel kapcsolatos információkat. A Szénavár sokféle szempontot lefedhet, a személyes problémáktól a globálisan érintő aktuális problémákig. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szénavár témáját, és elemezzük a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatását. A Szénavár eredetétől a mai fejlődésig egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a nyilvánosságban, amely igyekszik jobban megérteni ezt a jelenséget és következményeit.
Szénavár (Senohrad) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Korponai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1135 |
Polgármester | Oľga Bartková |
Irányítószám | 962 43 |
Körzethívószám | 045 |
Forgalmi rendszám | KA |
Népesség | |
Teljes népesség | 728 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 51 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 589 m |
Terület | 15,20 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 21′ 27″, k. h. 19° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 27″, k. h. 19° 11′ 50″ | |
Szénavár weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szénavár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szénavár (1891-ig Szenográd, szlovákul: Senohrad) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.
Korponától 15 km-re keletre, 592 m magasan fekszik.
Neve a hangzása ellenére nem várnévből ered, hanem a szláv senorog (= szénazug) névösszetételből.
1135-ben "Zenerag" néven említik először. Eredetileg királyi birtok, melyet Kálmán király 1116 előtt Zalard fia Mihálynak adományozott. Később a család 1 ekével és 1 családdal a bozóki premontrei apátságnak ajándékozta. 1779-ben a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben csaknem az egész falu leégett. Lakói híres csipkeverők és hímzők voltak. A falunak egykor ásványvize is volt, melyet a falu fuvarosai – a visszaemlékezések szerint – Nagyszombatig szállítottak és árultak.
Vályi András szerint "SZENNOGRÁD. Szennohrád. Tót falu Hont Várm. földes Ura a’ Tudom. Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Bozókhoz 1 3/4 mértföldnyire, ’s a’ Bozóki Uradalomhoz tartozik; határja középszerű, legelője, fája elég van."
Fényes Elek szerint "Szenográd, tót falu, Honth vmegyében, Zólyom vmegye szélén, 1131 kath., 4 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa nagy kiterjedésü, de hegyes, kősziklás. Erdeje roppant. Legelője elég, s rajta sok juh legel. Van egy vendégfogadója és több vizimalma. F. u. a bozóki uradalom. Ut. p. Selmecz."
Hont vármegye monográfiája szerint "Szénavár, azelőtt Szenográd, a zólyomi határnál, a Litva patak eredeténél, magas fensíkon fekvő tót kisközség, 163 házzal és 1254 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Korpona, postája helyben van. Körjegyzőségi székhely. Legrégibb okleveles adatok szerint, Kálmán király itt birtokot adott bizonyos Szalárd nevű nemesnek, a ki két ekényi földet és egy jobbágy-családot Mihály nevű fiának adományozott; Mihály e birtokrészt az anyjának adta, a ki viszont a bozóki prémontrei zárdának ajándékozta azt. A bozóki prépostságnak 1135-ben megerősített adományai között Zenarag alakban szerepel a község neve. Később a bozóki egyházi rend megszerezte az egész községet, melyet a mohácsi vészig meg is tartott, mígnem Balassa Zsigmond elhódította és az őr révén a Fánchyak lettek az urai, kik után egyideig a jezsuiták jutottak a birtokba. Szénavár községnek is szerepe volt abban a két századon át húzódott pörben, melyet az egyház a bozóki uradalom visszaszerzéseért indított; a pör végeztével a birtok egy részét az esztergomi papnevelő, másik részét az egyetemi alap nyerte el, a mult század elején azonban az egész jószágot a papnevelő szerezte meg és ma is azé. A falu szép temploma, az ú. n. Sion-hegyen, 1768-ban épült. E templomon kívül kisebb kápolna is van a faluban; ezt 1748-ban építették."
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
1910-ben 1296, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 759 lakosából 729 szlovák volt.
2011-ben 772 lakosából 737 szlovák.