Anaerob
Ebben a cikkben a Anaerob lenyűgöző világába fogunk beleásni. Felfedezzük a Anaerob minden oldalát, eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Elemezzük ennek relevanciáját különböző kontextusokban, a populáris kultúrától az akadémiáig, és feltárjuk a terület szakértőinek véleményét és szempontjait. Ezen kívül megvizsgáljuk azokat a kihívásokat, amelyekkel a Anaerob jelenleg szembesül, valamint a lehetséges megoldásokat és az eddig elért előrelépéseket. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és felfedező úton a Anaerob-ről, egy olyan témáról, amely meglepetést, tájékoztatást és elménket gazdagítja.
1: Obligát aerob
2: Obligát anaerob
3: Fakultatív anaerob
4: Mikroaerofil
5: Aerotoleráns
Az anaerob az oxigéntől elzártan végbemenő biokémiai folyamatok elnevezése. A szó a görög ana- (ανα): fel-, -ra-, -re-, -ből előtagból és az aerosz (αέρας): levegő szóból származik.Az anaerob szó a görög "αναερόβιος" szóból származik (αν=nélkül, αέρας=levegő, βίος=élet) ez azt jelenti, hogy oxigén nélkül is képesek létezni az anaerob lények
Az anaerob szervezetek olyan mikroorganizmusok, amelyeknek nincs szükségük oxigénes környezetre anyagcseréjük és szaporodásuk során. Egyes fajokat az oxigén jelenléte kifejezetten zavar, anyagcseréjüket akadályozza, vagy akár pusztulásukat is okozhatja. A sejtekben található azon védőenzimek, melyek az oxigén káros hatásait küszöbölik ki, valamint az itt lejátszódó anyagcserefolyamatokat katalizáló enzimek jelenléte vagy hiánya dönti el, hogy egy organizmus anaerob vagy aerob tulajdonságokkal rendelkezik.
Az oxigénmentes környezetű életmód neve anaerobiózis.
Oxigénhez való viszonyuk szerinti felosztás
Három nagyobb csoport különíthető el az anaerobok esetében:
- Obligát anaerob: ezek nem képesek felhasználni az oxigént és az ártalmas a számukra.
- Aerotoleráns anaerob: oxigént nem képesek hasznosítani, de tolerálják a jelenlétét.
- Fakultatív anaerob: az oxigént hasznosítani képesek, de hiányában is megélnek.
Jegyzetek
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 9 és 17. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 1 kötet., 155. o. ISBN 963-10-3269-8
- Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1967. 1 kötet., 151. o.
- Akadémiai kislexikon. Főszerkesztő: Beck Mihály és Peschka Vilmos. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1989. Első kötet., 85. o. ISBN 963 05 5279 5
- mikrobiologia.sote.hu[halott link]
További információk
- Ádám–Dux–Faragó–Fésüs–Machovich–Mandl–Sümegi: Orvosi biokémia. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2006. ISBN 963-242-902-8, 104. o.
