A mai világban a Antunovich János sokak érdeklődésére számot tartó téma lett. Akár történelmi, politikai, tudományos vagy kulturális relevanciája miatt, a Antunovich János széles közönség figyelmét felkeltette. Fontosságának és következményeinek jobb megértése érdekében elengedhetetlen, hogy elmélyedjünk a Antunovich János részletes elemzésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Antunovich János-et érdekes témává teszik, valamint a társadalom különböző területeire gyakorolt hatását. Egy kimerítő elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Antunovich János legrelevánsabb és legvitatottabb vonatkozásait, lehetővé téve az olvasó számára, hogy elmélyítse a témával kapcsolatos megértését és gondolkodását.
Antunovich János | |
Antunovich János emléktáblája Kalocsán | |
Élete | |
Született | 1815. június 15. Kunbaja |
Elhunyt | 1888. január 14. (72 évesen) Kalocsa |
Nemzetiség | bunyevác |
Házastársa | nem lehetett |
A Wikimédia Commons tartalmaz Antunovich János témájú médiaállományokat. |
Antunovich János (Ivan Antunović) (Kunbaja, 1815. június 15. – Kalocsa, 1888. január 14.) katolikus kanonok, püspök
Köztiszteletben álló bunyevác család sarja. 1838. október 8-án szentelték pappá, majd egy évi káplánkodás után a kalocsai érsek hivatalában iktató. 1842-től plébános Almáson. 1859-ben kalocsai kanonok, 1863-ban apát, 1866-ban bácsi prépost, 1876-ban Bosznia választott püspöke lett. Sokat tevékenykedett bunyevác népének kulturális felemelkedésén, munkáit legnagyobbrészt bunyevác nyelvjárásban írta.
E két utóbbi kiadvány misekönyv alakjában jelent meg.
Ismertek még bunyevác nyelvjárásban írt versei és novellái, valamint liturgikus beszédei, amelyeket saját költségén adott ki és ingyen osztogatott.
A bácskai térség katolikus vallású délszláv lakosságának (bunyevácok és sokácok) művelődése érdekében hetilapot indított Bunjevačke i šokačke novine címmel (Bunyevác és sokác újság). Melléklete a Bunjevačka i šokačka vila 1870 és 1874 között jelent meg, szintén Kalocsán.