Aquitániai Szent Vilmos
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Aquitániai Szent Vilmos jelentőségét a modern társadalomban. A Aquitániai Szent Vilmos olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. A történelem során a Aquitániai Szent Vilmos döntő szerepet játszott abban, hogy az emberek hogyan viszonyulnak egymáshoz és az őket körülvevő világhoz. Ebben az értelemben a Aquitániai Szent Vilmos nemcsak tudományos érdeklődésre számot tartó téma, hanem gyakorlati vonatkozásai is vannak a mindennapi életben. A Aquitániai Szent Vilmos részletes elemzése révén jobban megérthetjük társadalmunkra és az emberiség fejlődésére gyakorolt hatását.
| Aquitániai Szent Vilmos | |
 | |
| Születése | |
| 750 és 755 között Aquitania | |
| Halála | |
| 813. május 28. Saint-Guilhem-le-Désert | |
| Tisztelete | |
| Sírhely | Saint-Guilhem-le-Désert |
| Ünnepnapja | május 28. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aquitániai Szent Vilmos témájú médiaállományokat. | |
Aquitániai Szent Vilmos (kb. 755 – Gellone, 812. május 28.) frank főúr, hitvalló szerzetes. A Karoling-ház tagjaként ifjabb korában Nagy Károly egyik legtehetségesebb politikusa és hadvezére volt. 787-ben vagy 789-ben Károly a leváltott Chorso helyett toulouse-i gróffá nevezte ki.
793-ban egy nagy mór sereg átkelt a Pireneusokon, és mélyen benyomult Akvitániába, illetve Gothiába. Vilmos felvette a harcot, de vereséget szenvedett a túlerőtől. A mórok azonban nem tudták bevenni a jól erődített Narbonne-t és Geronát, ezért vissza kellett vonulniuk a déli területekre.
801–812 között Jámbor Lajos Vilmosra bízta a Katalónia elfoglalására indított sereg parancsnokságát. A baszk és gall segédcsapatokkal megerősített frank-burgund-akvitán-provanszál haderő még 801-ben elfoglalta Barcelonát és a hozzá közeli Terrassa várát, majd a következő évtizedben Tortosát, Léridát, Huescát és Zaragozát is. Ezután azonban a buzgón vallásos Vilmos megcsömörlött a világi élettől, és szerzetesnek állt.
Már grófként is gondoskodott a grófság kolostorairól, és maga is alapított legalább egyet. Hajlottabb korában egyszerű szerzetesként a kolostorban a legalacsonyabb foglalkozásokat kereste, sokáig szakács volt.
A szervezett szegénygondozás egyik megteremtője. Több középkori eposz hőse. Halálának napja május 28., ami egyben tiszteletének napja is.
Fia, Septimaniai Bernát Barcelona, majd egy ideig apjához hasonlóan Toulouse grófja lett.
Jegyzetek
- ↑ Archibald Ross Lewis, 1965: The Development of Southern French and Catalan Society, 718–1050. Austin: University of Texas Press. . (Hozzáférés: 2018. szeptember 3.)
- ↑ Archibald Ross Lewis, 1965: The Development of Southern French and Catalan Society, 718–1050. Austin: University of Texas Press. . (Hozzáférés: 2018. szeptember 3.)
- ↑ Magyar Püspöki Konferencia: katolikus.hu
Irodalom
- Wilhelm von Aquitanien. In: Lexikon des Mittelalters (LexMA). Band 9. LexMA-Verlag, München 1998, ISBN 3-89659-909-7, Sp. 151.
- Wilhelm Kohl: Wilhelm von Aquitanien. In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL). Band 13, Bautz, Herzberg 1998, ISBN 3-88309-072-7, Sp. 1231–1232.