Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Aragóniai Királyság-et, egy ábrát/témát/dátumot/stb. amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. A Aragóniai Királyság sok ember figyelmét felkeltette a különböző területeken való relevanciája miatt, legyen szó a populáris kultúra, politika, történelem, tudomány vagy bármely más területről. Ebben a cikkben a Aragóniai Királyság-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk megvizsgálni, hogy mélyebbre ássuk a jelentését és a társadalomra gyakorolt hatását. A Aragóniai Királyság megjelenésétől jelenlegi hatásáig nyomot hagyott a történelemben és a kollektív tudatban, ami arra ösztönöz bennünket, hogy gondolkodjunk el fontosságáról és jelentőségéről a mai világban.
Aragóniai Királyság | |||
1035 – 1707. június 29. | |||
| |||
Fővárosa |
| ||
Államvallás | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Királyság témájú médiaállományokat. |
Az Aragóniai Királyság (Regne d'Aragó, latinː Regnum Aragonum, spanyolː Reino de Aragón) egy középkori és kora újkori királyság volt az Ibériai-félszigeten, amely megfelel a mai Aragóniának, Spanyolország autonóm közösségének. Nem szabad összetéveszteni az Aragón Korona országaival, amely nagyhatalom volt és egy ideig olyan területeket is tartalmazott, mint Katalónia Hercegségét, a Valenciai Királyságot, Mallorca Királyságát, Szardíniát, Korzikát, a Nápolyi és Szicíliai Királyságot, továbbá a mai Görögország és Dél-Franciaország egy kis részét. Ezek a területek szintén az aragón király uralma alatt álltak, de az Aragóniai Királyságtól elkülönítve irányították őket.
A királyság 1035-ben született meg, Aragon, Sobrarbe és Ribagorza grófságainak egyesülésével. Első uralkodója I. Ramiro lett.
A 15. század végén Kasztília és Aragónia perszonálunióra lépett: megszületett az egységes spanyol állam és létrehozták a mai Spanyolország magját.
1715-től, a Bourbonok győzelmével véget ért spanyol örökösödési háború befejeződésétől érvénybe lépnek az 1707-ben VII. (V./Bourbon) Fülöp kibocsátotta Decretos de Nueva Planta rendelkezései, amelyek az ibériai királyságokat (Portugália kivételével) egységes Spanyol Királysággá formálták.
A királyság bővebb történetét lásd az egyes uralkodóknál.