Arhangelszk

Ebben a cikkben elmélyülünk a Arhangelszk lenyűgöző világában, feltárjuk a különböző oldalait, valamint elmélyülünk annak fontosságában és életünkre gyakorolt ​​hatásában. A történelem során a Arhangelszk alapvető szerepet játszott a társadalomban, befolyásolta és alakította azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Egy kimerítő és gazdagító elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Arhangelszk többféle dimenzióját, az eredetétől a mai fejlődéséig. Hasonlóképpen elmerülünk a témával kapcsolatos szakértők különböző nézőpontjaiban és véleményeiben, hogy átfogó és részletes képet adjunk a Arhangelszk-ről és annak mai relevanciájáról. Kétségtelenül ez a cikk egyedülálló lehetőség lesz arra, hogy elmélyüljünk a Arhangelszk izgalmas univerzumában, és megértsük annak valódi jelentését életünkben.

Arhangelszk (Архангельск)
Arhangelszk esti látképe
Arhangelszk esti látképe
Arhangelszk címere
Arhangelszk címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyArhangelszki terület
Alapítás éve1584
PolgármesterAlekszandr Viktorovics Donszkoj
Irányítószám163000–163072
Körzethívószám8182
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség351 488 fő (2017)
Földrajzi adatok
Terület294 km²
IdőzónaMSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Arhangelszk (Oroszország)
Arhangelszk
Arhangelszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 64° 33′ 00″, k. h. 40° 32′ 00″Koordináták: é. sz. 64° 33′ 00″, k. h. 40° 32′ 00″
Arhangelszk (Arhangelszki terület)
Arhangelszk
Arhangelszk
Pozíció az Arhangelszki terület térképén
Arhangelszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arhangelszk témájú médiaállományokat.

Arhangelszk (Архангельск / Arhangel'sk) város Oroszország északi részén, az Északi-Dvina folyó partján, közel a fehér-tengeri torkolathoz. Az Arhangelszki terület fővárosa.

Népessége 355 500 fő volt (2002-ben), míg a 2010-es népszámláláskor 348 783 fő.

A város arról a kolostorról kapta nevét, amelyet Szent Mihály arkangyal tiszteletére építettek a Dvina torkolatánál.

Éghajlata

Arhangelszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)5,05,212,125,330,233,034,433,427,718,39,75,834,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−9,2−7,7−1,25,412,518,721,818,012,24,8−2,5−6,45,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−16,5−15,2−9,4−3,92,27,711,38,95,10,1−7,7−13,4−2,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−45,2−41,2−37,1−27,3−13,7−3,9−0,5−4,1−7,5−21,1−36,5−43,2−45,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)382930304961737061665346606
Havi napsütéses órák száma1356117193262298301203116591961643
Forrás: Pogoda.ru.net


Története

Arhangelszk kikötője egy 1896-os képeslapon

1555-ben Rettegett Iván kereskedelmi privilégiumokat adományozott angol kereskedőknek, akik kereskedőhajókat kezdtek küldeni a Dvina folyó torkolatához. Őket holland kereskedők követték. 1584-ben Iván cár elrendelte Novo-Holmogori város alapítását, ez lett a mai Arhangelszk. Ebben az időben a balti-tengeri kereskedelmet a Hanza-szövetség felügyelte, így Arhangelszk, melyet télen jégtakaró zárt körül, lett az egyetlen orosz tengeri kikötő. Fontos kereskedelmi utak vezettek a városból Észak-Szibériába és az Urálon túli Mangazeja városába.

1682-ben trónra lépett I. Péter cár, aki 1693-ban elrendelte, hogy hajóépítő műhelyt építsenek Arhangelszkben. A város jelentősége nőtt, a cár azonban tudta, hogy északi fekvése miatt Arhangelszk csak a nyári hónapokban használható kikötőként, ezért, miután legyőzte a svédeket, 1704-ben megalapította Szentpétervárt a Balti-tengernél.

A balti-tengeri kereskedelem fontosságának növekedésével Arhangelszk jelentősége a 18. században csökkent, de miután 1898-ban megindult a forgalom a Moszkva - Vologda - Arhangelszk vasútvonalon, jelentősége újra megnőtt, főleg a fakereskedelemnek köszönhetően. 1918 és 1920 között a város ellenállt a bolsevikeknek és a bolsevikellenes Fehér Sereg egyik fontos támaszpontja volt.

Gazdaság

Napjainkban Arhangelszk fontos kikötőváros, a jégtörő hajóknak köszönhetően egész évben működik. Halászati szempontból fontos. Erdészeti igazgatóság található itt.

Kultúra

A városban tengerészeti iskola és regionális múzeum található.

Személyek

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. .
  3. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó (1978). ISBN 963-05-1490-7 
  4. Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. július 5.)