Mai cikkünkben a Arhangelszkij-székesegyház (Moszkva)-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben kétségtelenül sokak figyelmét és érdeklődését felkeltette. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt, akár egyszerűen cselszövése és titokzatossága miatt, a Arhangelszkij-székesegyház (Moszkva) vita, elmélkedés és kutatás találkozási pontja lett. Ebben a cikkben tovább fogjuk vizsgálni a Arhangelszkij-székesegyház (Moszkva) különböző oldalait és dimenzióit, azzal a céllal, hogy olvasóinknak teljesebb és tágabb képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
| Arhangelszkij-székesegyház | |
| orosz szövetségi kulturális örökségi helyszín | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | orosz ortodox |
| Egyházmegye | Moszkvai ortodox egyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 1505 - 1508 |
| Stílus | Pravoszláv |
| Tervezője | Lamberti Aloisio da Mantagnana |
| Építtetője | III. Iván fejedelem |
| Felszentelés | 1508. november 8. |
| Felszentelő | Szimon metropolita |
| Elérhetőség | |
| Település | Moszkva |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Az Arhangelszkij-székesegyház weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Arhangelszkij-székesegyház témájú médiaállományokat. | |

Az Arhangelszkij-székesegyház vagy Szent Mihály arkangyal-székesegyház (oroszul Архангельский собор; собо́р свято́го Архистрати́га Михаи́ла) egy orosz ortodox templom a moszkvai Kremlben, a Katedrálisok terén (Соборная площадь). Itt volt az orosz cárok temetkezőhelye míg a fővárost át nem helyezték Szentpétervárra.
A székesegyház helyén már 1250-ben épült egy fatemplom, amit 1333-ban kőtemplommá építtetett át Iván Kalita fejedelem. Ő volt az első uralkodó akit itt temettek el. 1505-ben III. Iván nagyfejedelem nagy építkezésekbe kezdett a Kremlben és a milánói Lamberti Aloisio da Mantagnana építészt bízta meg az Arhangelszkij-székesegyház átépítésével. Iván még ugyanazon év őszén meghalt és a félkész épületben temették el. A templom 1508-ra készült el teljesen és 1508. november 8-án szentelték fel.
Az új épület sok olasz reneszánsz elemet tartalmazott amelyek eltértek az orosz ízléstől és későbbi évszázadok felújításai során ezek egy részét eltüntették. A belső falakat az 1560-as években díszítették fel freskókkal.
Az 1737-es tűzvészben a templom megrongálódott és a Nagy Kremli Palota elődjének építése során a talaj süppedése miatt kissé elmozdultak a falai.
Az Arhangelszkij-székesegyházban adtak hálát a cári hadsereg győzelmeiért. Nagy Péter idejéig ide temetkeztek a moszkvai nagyfejedelmek és orosz cárok valamint rokonaik; összesen 54-en. Borisz Godunovot is ide temették először, de később sírját áthelyezték a Szentháromság–Szergij-kolostorba. Miután az új cári temetkezőhely a szentpétervári Péter–Pál-székesegyház lett, már csak a Moszkvában elhalálozott II. Pétert temették ide.
Az 1917-es forradalom idején a székesegyház is megrongálódott a harcokban. A szovjethatalom bezáratta, az 50-es években pedig, más templomokkal együtt múzeummá alakították át. A Szovjetunió felbomlása után a pravoszláv egyház visszakapta és újra tartanak benne istentiszteleteket.
Az Arhangelszkij-székesegyház amellett, hogy megtartja a hagyományos pravoszláv struktúrát, stílusában sokban különbözik a másik két Kreml-beli társától. Az Uszpenszkij-templomhoz hasonlóan egy nagy és négy kicsi kupolája van, szimbolizálva Jézust és a négy evangelistát. Kagylódíszes félköríves falmélyedései, festett boltíves kapui és virágdíszes kapuívei azonban mutatják az olasz reneszánsz hatást. A templom belseje a pravoszláv kánon szerint épült. A 13 méter magas ikonosztázt 1678-81-ben készítették. A legrégibb, Mihály arkangyalt ábrázoló ikont állítólag még Dmitrij Donszkoj felesége, Jevdokija számára készítették a kulikovói győzelem emlékére. A ma látható falfreskók a 16. és 17. században készültek.
