A mai világban a Atlanti charta továbbra is a társadalom számára nagyon fontos és érdekes téma. Akár a gazdaságra gyakorolt hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár a szociális szférában betöltött fontossága miatt, a Atlanti charta továbbra is vita- és elmélkedés tárgya minden korú és hátterű ember számára. A történelem során a Atlanti charta alapvető szerepet játszott abban, ahogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz, és tanulmányozása és megértése továbbra is alapvető fontosságú a mai társadalom működésének megértéséhez. Ebben a cikkben a Atlanti charta-hez kapcsolódó különböző szempontokat és a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását vizsgáljuk meg.
Az Atlantic Charter (Atlanti Okirat) az Amerikai Egyesült Államok elnöke Franklin D. Roosevelt és a Nagy Britannia miniszterelnöke Winston Churchill által 1941. augusztus 14-én aláírt dokumentum, melyben a két állam kijelenti, hogy a háború során nem szeretné növelni területeit.
A dekrétumnak nyolc fő alpontja volt:
Kezdetben a dekrétum hivatalos neve Joint Declaration by the President and the Prime Minister volt, azonban a brit Munkáspárt újságja, a Daily Herald átkeresztelte Atlantic Charter névre. A név akkor vált hivatalossá, mikor azon év augusztus 24-én Churchill ilyen név alatt emlegette a parlamentben.
A dokumentum egyik érdekessége az, hogy sosem létezett egy olyan dokumentum, amelyet a két vezető aláírt volna. Hosszas tárgyalások és javítások után a végső változatot végül mindkét országba telegráfolták. A végső változatot a parlamentben augusztus 21-én olvasta fel.
A dekrétumot hamar elfogadták a Szövetségesek, így az augusztus 24-én tartott általános gyűlésen a belga, csehszlovák, görög, luxemburgi, norvég, holland, lengyel, jugoszláv és francia képviselők egyaránt elfogadták, sőt, még a Szovjetunió is.