Atomsugár
A mai világban a Atomsugár nagy jelentőséggel bír a társadalom különböző területein. Hatása megmutatkozott a politikában, a gazdaságban, a kultúrában, sőt az emberek mindennapi életében is. A történelem során a Atomsugár különféle viták és elemzések tárgya volt, felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Ebben a cikkben a Atomsugár számos aspektusát vizsgáljuk meg, megvizsgáljuk hatását a jelenlegi kontextusban, és előrevetítjük a jövőbeni jelentőségét. A Atomsugár eredetétől a kortárs életre gyakorolt hatásáig arra hív bennünket, hogy tükrözzük és jobban megértsük a minket körülvevő világot.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az atomsugár az atommag és a legkülső stabil atompálya távolsága az egyensúlyi helyzetben levő atomban. Mértékegysége a pikométer vagy az ångström.
Nemfémek esetén az atomsugár neve kovalens sugár, fémek esetén fémes sugárról beszélünk. Gyakorlatilag az atomsugár nem más, mint az egyensúlyi állapotban mérhető távolság fele a kémiai elem két egymás mellett elhelyezkedő atomjának az atommagjai között.
A periódusos rendszerben az atomsugár a csoportban lefelé haladva nő, ahogy új elektronhéjak adódnak hozzá az atomokhoz, és balról jobbra haladva csökken, ahogy az atommag töltése (a protonok száma) nő. A szabály alól kivételt képeznek a nemesgázok, mivel ezek elemi állapotban egyatomosak, ezért csak a van der Waals-sugaruk mérhető.
