A mai világban a Ausztria szövetséges megszállása egyre szélesebb körben érdeklődő témává vált. A terület szakértőitől az amatőrökig a Ausztria szövetséges megszállása sokak figyelmét felkeltette, és az élet különböző területein releváns és elkerülhetetlen téma lett. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, a Ausztria szövetséges megszállása állandó vitát váltott ki, és arra ösztönözte a szakértőket, hogy elmélyüljenek a tanulmányában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ausztria szövetséges megszállása különböző aspektusait, és megvitatjuk a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ausztria szövetséges megszállása | |||
1945 – 1955 | |||
| |||
Ausztria megszállási övezetei | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Bécs | ||
Népesség | 6 793 000 fő (1945) 6 947 000 fő (1955) fő | ||
Hivatalos nyelvek | német (osztrák német), osztrák-bajor, alemann, horvát, osztrák jelnyelv | ||
Pénznem | Osztrák schilling (ATS ) | ||
Kormányzat | |||
Államforma | szövetségi parlamenti köztársaság, a szövetséges ellenőrző tanácsnak megfelelően | ||
Államfő |
| ||
Kormányfő |
| ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztria szövetséges megszállása témájú médiaállományokat. |
Ausztria megszállása 1945-től, a Vörös Hadsereg benyomulásától 1955-ig, az osztrák államszerződés aláírásáig tartott.
Bécs felszabadítása után a Vörös Hadsereg tovább nyomult nyugat felé, miközben nyugatról és északról a szövetséges csapatok is behatoltak Ausztriába. Még folytak a harcok, amikor az új ideiglenes kormány újra hatályba helyezte a szövetségi alkotmányt.
A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották a négy megszállási övezetre osztott Ausztriát. Ausztriára a háború után nem Németországgal együttműködő, hanem Németország által leigázott államként tekintettek. Ez a magyarázata annak, hogy az ország megtarthatta 1938-as határait, és nem kellett kártérítést fizetnie sem.
Egy kommunista irányítású hatalomátvételi kísérlet (Koplenig-puccs, 1950) kudarca után 1955-ben a Szovjetunió bejelentette, hogy hajlandó kivonulni, de cserébe meg kell tiltani Ausztriának a Németországgal való gazdasági és politikai egyesülését, és az újrafelfegyverzést. Németországot pedig kötelezni kell, hogy lemondjon minden Ausztriát érintő igényéről. Ezzel a nyugati szövetségesek is egyetértettek. 1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét az alkotmányban rögzítették.