A mai világban a Bőnyrétalap olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette. Akár történelmi jelentősége, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása, akár a kulturális szférára gyakorolt hatása miatt, a Bőnyrétalap végtelen vitákat és vitákat generált. Az évek során különböző területek szakértői tanulmányozták és elemzik, ami sokféle véleményt és nézőpontot eredményezett ebben a témában. Sok ember mindennapi életében való jelenlétével a Bőnyrétalap kulcsfontosságú elemnek bizonyult a világ alakításában, amelyben élünk. Ebben a cikkben teljes körűen megvizsgáljuk a Bőnyrétalap hatását és jelentőségét, valamint azt, hogy hogyan formálta világképünket.
Bőnyrétalap megszűnt Győr vármegyei, majd Győr-Sopron megyei község 1888-ban jött létre Bőny és Rétalap egyesítésével.
A település rendszerváltás utáni első és egyetlen polgármesterévé 1990-ben Bogdán László független jelöltet választották. 1992-ben a két település ismét különvált, Bogdán László a szétválás után Bőny polgármestere lett, míg Rétalapon minden bizonnyal időközi választást kellett tartani.
Száznégy évnyi időtartamával ez volt a modern közigazgatás 1870-es évekbeli bevezetése óta a leghosszabb életű "átmeneti" községegyesítés Magyarországon.