Ma a Bakó Elemér olyan téma, amely életünk minden területén jelen van. A politikától a technológiáig a Bakó Elemér minden korú és hátterű ember figyelmét felkeltette. A társadalom fejlődésével a Bakó Elemér továbbra is releváns, és vitát generál a közvéleményben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bakó Elemér különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Az eredetétől a mai fejlődéséig elemezzük, hogy a Bakó Elemér hogyan formálta világunkat, és mire számíthatunk a jövőben.
Szülei: Bakó Mihály és Horváth Ilona voltak. Elemi iskoláit Debrecenben, Konyáron és Hencidán járta ki. 1933-ban érettségizett a Debreceni Református Gimnáziumban. 1936–1937 között Lipcsében tanult. A Debreceni Egyetem bölcsészeti karán 1938-ban doktorált magyar-német szakon (1933–1938). 1936–1943 között a Turul Szövetség Népkutatási Füzeteinek szerkesztőjeként dolgozott. 1938–1939 között Helsinkiben folytatott tanulmányokat. 1938–1944 között egyetemi előadóként dolgozott. 1945-ben Németországba került és Münchenben részt vett a magyar emigránsok szellemi életében. 1947–1951 között finnugor nyelvészetet adott elő a müncheni egyetemen. 1948-tól a Magyar Kulturális Szövetség szakosztályvezetője volt. 1950–1956 között az Új Magyar Út című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. 1951-től a Magyar Újságírók Külföldi Egyesületének (MUKE) alelnöke volt. 1951-ben az USA-ba távozott; itt oktatott finnugor nyelvtudományt. 1952–1985 között Washingtonban – nyugdíjba vonulásáig – a Kongresszusi Könyvtár munkatársa volt. 1958–1960 között a New York-i Columbia Egyetemen finnugorisztikát adott elő. 1968-tól az Árpád Akadémia tagja volt. 1995–2000 között a Magyar Nyelvtudományi Társaság meghívott választmányi tagja volt.
Művei
Hangtani tanulmányok (Egyetemi doktori értekezés; Debrecen, 1937)
Hányféle h hang van a magyar nyelvben? (Magyar Nyelv, 1937)
Adalékok a magyar és a finn nyelv i–í, u–ú, ü–ű hangjainak fiziológiai-akusztikai vizsgálatához (Budapest, 1940; finn nyelven: Helsinki, 1939; hasonmás kiadás; Budapest, 1982)
Hungarians in Rumania and Transylvania. A Bibliographical List of Publications in Hungarian and West European Languages (Sólyom-Fekete Vilmossal, Washington, 1966–1969)
Hungarian Secondary School Reader. Guide to Hungarian Studies. 1–2. (Stanford, 1973)
Louis Kossuth, 1802–1894 (Washington, 1976)
Elias Lönnrot and His Kalevala (Washington, 1985)
Emlékkönyv az Amerikai Magyar Szövetség 80. évfordulójára (Washington, 1988)
Finland and the Finns. A selective bibliography; Libraray of Congress, Washington, 1993
Nyugati szél. Válogatott versek, 1946–1992; Dókusné Horváth Hajnalka, Budapest, 1994 (A Műhely könyvei)
Magyarok az Amerikai Egyesült Államokban. Öt évszázad válogatott történetei. 1583–1998 (A világ magyarsága; Budapest, 1998)
Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról (Debrecen, 2002)
Egy élet a magyarságért, 1-2.; összeáll. Bakó Elemérné; Médiamix, Budapest, 2005–2008 (Panoráma életmű-sorozat)
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
Evangéliumot Magyarországnak! Soos Géza emlékkönyv. Budapest, Ráday Gyűjtemény, 1999
Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerkesztő: Tanka László. Szerkesztő: Balás Róbert. Budapest, Médiamix Kiadó. 2003
Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadés. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás; Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004
Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Budapest, Biográf, 1991