A mai világban a Balinka (Magyarország) téma nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Balinka (Magyarország) felkeltette a szakemberek és a tudás szerelmeseinek figyelmét. Ahogy a Balinka (Magyarország) különböző oldalait vizsgáljuk, felmerül az igény annak hatókörének és lehetőségeinek, valamint kihívásainak és vitáinak megértésére. Ebben a cikkben a Balinka (Magyarország) alapos és éles pillantást vetjük, azzal a céllal, hogy gazdagítsuk a vitát és elősegítsük a témával kapcsolatos jobb megértést.
Balinka | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Móri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Wéninger László (Fidesz-KDNP) | ||
Jegyző | Krárné Farkas Tímea | ||
Irányítószám | 8055 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 882 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 48,44 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 206 m | ||
Terület | 18,62 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység | ||
Földrajzi középtáj | Bakonyvidék | ||
Földrajzi kistáj | Keleti-Bakony | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 18° 11′ 31″47.313031°N 18.191989°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 18° 11′ 31″47.313031°N 18.191989°E | |||
Balinka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balinka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Balinka (németül: Balingen) község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
A Bakony keleti peremén, Fejér vármegye északnyugati részén fekszik. Határa hullámos dombvidék. Északon a Vértes, keleten és délen a Bakony mellári fennsíkjának mészkő- és dolomitgerincei határolják. A környék legmagasabb pontja a Hársas-hegy. A település főutcája a 8209-es út, amely a központtól északra torkollik bele a Zirc és Mór közt húzódó 8216-os útba; a falu nyugati részén fekvő Mecsérpuszta településrészt csak ez utóbbi út érinti.
A községen két patak is átfolyik, a Bakonycsernyéről Balinkán át Fehérvárcsurgóig folyó Gaja-patak és egy Mór-Bodajk irányú kisebb vízfolyás. A kettő Székesfehérvár előtt, Szárazrétnél egyesül. Az évi közepes csapadékmennyiség a községben 656 milliméter. Nagyobb felhőszakadások és a kora tavaszi hóolvadás alkalmával előfordul, hogy a patakok aránylag kis keresztszelvényük miatt nem tudják elvezetni a nagy mennyiségű vizet, és nagy területeket elárasztanak.
Balinka már a vaskorban is lakott hely volt, és a rómaiak is megtelepedtek a környéken. A Gaja-patakon épített, tekintélyes méretű duzzasztógátaikat régészek tárták fel a település közelében.
A falu nevét fennmaradt oklevelek már 1187 körül említik: 1193-ban Boynka, 1230-ban Boinka, 1232-ben Boyanca, 1275-ben pedig Boyonka alakban. 1187-ben királyi várbirtok volt, ekkor Eufrozina királyné adományozott itt egy eke földet a fehérvári kereszteseknek; adománylevelét III. Béla 1193-ban megerősítette.
II. András király a falut valamikor 1230 előtt a Csák nemzetségbeli Miklósnak adományozta, de 1230-ban Béla herceg, mint felesleges adományt, visszavette tőle. 1228-ban és 1231-ben Miklós másik itteni, Moys nádortól vásárolt földjét fiára, Izsákra hagyta. 1232-ben Miklós II. András királytól megkapta azt a balinkai részt, amelyet előzőleg a király egy Basileus nevű ember Gergely nevű fiának adott, s amelyet minden oldalról a keresztesek földje határolt.
1275-ben az oklevelek Balinkát Eszély faluval írják határosnak.
A település a török időkben elnéptelenedett. A 17. században a Szapári család birtokába került, amely németekkel telepítette be.
Balinka több mint 160 éven keresztül bányászfalu volt. Környékén az 1800-as években kőszenet találtak, s 1842-ben a gróf Szapáry család szénkitermelő aknát nyitott. A bányát az 1970-es és 1980-as években az eocén program keretében még továbbfejlesztették, de 2003-ban bezárták az egykor a lakosság zömének munkát és fűtőanyagot adó utolsó környékbeli széntelepet is.
A bányászat megszűnése után nőtt a falu idegenforgalma: a Gaja-patak völgyének és szurdokainak szépsége egyre több kirándulót vonz. Az elhagyott bányászlakások egy részét a természetjárók kulcsosházakká alakították át.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 903 | 891 | 891 | 868 | 895 | 882 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,6%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 6,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 5,3%, evangélikus 4,3%, felekezeten kívüli 21,9% (32,5% nem nyilatkozott).