Ma a Nádasdladány-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az elmúlt években a társadalomra gyakorolt hatása miatt vált aktuálissá. A Nádasdladány felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, és nagy vitát váltott ki a következményeiről és következményeiről. Ahogy haladunk előre a digitális korban, a Nádasdladány visszatérő témává vált különböző területeken, a technológiától a társadalomtudományokig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nádasdladány különböző aspektusait, elemezve annak különböző perspektíváit és mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
Nádasdladány | |||
A Nádasdy-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Székesfehérvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Varga Tünde (független) | ||
Irányítószám | 8145 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1700 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 66 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 170 m | ||
Terület | 26,35 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld | ||
Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 08′ 03″, k. h. 18° 14′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 03″, k. h. 18° 14′ 09″ | |||
Nádasdladány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdladány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nádasdladány község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Fejér vármegyében, a Sárvíz mellett fekvő település. Budapest 80, Siófok 35, Pákozd 30, Székesfehérvár 19, Várpalota 13, Polgárdi 11, Ősi 5 kilométer távolságra található.
Legfontosabb útvonala a nagyjából kelet-nyugati irányban húzódó 7202-es út, amely összeköttetést biztosít a település számára Székesfehérvár és Veszprém térségével, illetve az északi Balaton-part településeivel is. A településen torkollik be ez utóbbi útba dél felől a Polgárditól induló 7206-os út, és innen indul a 7204-es út is, amely egykor Várpalotára vezetett, de rossz állapota miatt ma már le van zárva a közforgalom elől.
A települést érinti a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, amelynek vasútállomása is volt itt (Csór-Nádasdladány vasútállomás), de mivel az mindkét névadó településtől távol esik (körülbelül 5-5 kilométerre), lecsökkent a személyforgalma, ezért 2015 vége óta nem állnak meg itt a vonatok.
A település nevét az írásos források 1266-ban említik először, Ladányi Gunger nevében fordult elő, egy hitbérügy kapcsán. Nevét ekkor Lodan alakban, majd 1283-ban Magnam Ladan, Magna Ladan (Nagy Ladány) formában írták az oklevelek.
Eredetileg királynéi birtok volt. 1283 körül Erzsébet királyné Domokos visegrádi várnagynak adta, ám amikor a királyné két tárnokát Fejér vármegyébe, élelmiszerbehajtásra küldte ki, Domokos elfogta, s megölte őket, ezért a királyné a földjét elkobozta, s Ladányt a veszprémi püspöknek adományozta, majd még abban az évben tőle magához váltotta.
1313-ban, majd 1322-ben Károly Róbert király idejében Erzsébet királyné birtokaként van jegyezve, aki Tisza (Tyssa) királyi ajtónállónak adományozta.
1318-ban Ladány nyugati része Éttyel határos volt.
1354-ben Ladány-Szentmiklós néven van nevezve az oklevelekben.
1770-től 1861-ig a szomszédos Jenő település is Nádasdladányhoz tartozott.
A településen 2009. december 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző településvezetőnek megszűnt a polgármesteri jogállása, egy, a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt. Varga Tündét a Fejér Megyei Bíróság becsületsértés miatt marasztalta el; bár csak megrovást kapott, de mivel a tettét polgármesteri minőségében követte el, így a jogszabályok értelmében a jogerős ítélet kihirdetése pillanatában megszűnt a polgármesteri megbízatása. Az időközi választáson azonban indulhatott, ő pedig élt ezzel a lehetőséggel, és meg is erősítette pozícióját.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1745 | 1740 | 1728 | 1750 | 1673 | 1700 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,6%-a németnek, 0,5%-a cigánynak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,3%, református 11,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 22,9% (23,6% nem nyilatkozott).