Belényeshegy
A mai világban a Belényeshegy visszatérő és nagyon fontos témává vált különböző területeken. Relevanciája túlmutat a határokon, és felkeltette a szakértők, az akadémikusok és az egyszerű emberek figyelmét egyaránt. A Belényeshegy hatása észrevehető a társadalomban, a gazdaságban, a politikában és a kultúrában, jelentős hatást gyakorolva az emberek interakciójára és működésére a környezetükben. Ez a cikk a Belényeshegy jelenségének mélyreható elemzésére törekszik, feltárva annak több dimenzióját, és olyan átfogó perspektívát kínál, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük hatókörét, valamint a jelenre és a jövőre gyakorolt hatásait.
| Belényeshegy, Belezsény (Belejeni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Dragánfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Dragánfalva |
| Irányítószám | 417251 |
| SIRUTA-kód | 29261 |
| Népesség | |
| Népesség | 265 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 220 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 37′ 30″, k. h. 22° 25′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 30″, k. h. 22° 25′ 51″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belényeshegy, Belezsény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Belényeshegy (Belejeni), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Belényestől délkeletre, a Fekete-Körös egyik jobb oldali mellékvize a petrószi jobb partján, Bontesd, Körössebes és Bondoraszó közt fekvő település.
Története
Belényeshegy, Belezsény nevét 1552-ben említette először oklevél. 1595-ben majd, 1692-ben Belezen, 1808-ban Belesény, 1888-ban Belezseny, 1913-ban Belezsény néven írták.
A település birtokosa az 1800-as évek elején a nagyváradi görögkatolikus püspökség volt.
1910-ben 340 lakosából 7 magyar, 335 román volt. Ebből 333 görögkeleti ortodox, 7 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
2002-ben 308 lakosából 307 román, 1 magyar volt.
Nevezetességek
- 1818-ban épült ortodox fatemplom
Jegyzetek
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
.svg){kind=small}